A náthán kívül, mást is elkaphatunk a jelenlegi évszakban.
Az őszről először a megfázás jut az eszünkbe, ha megkérdezi valaki, hogy milyen betegségtől szenvedhetünk ebben az évszakban. Igaz, a legtöbben a náthától szenvedünk, ám ezenkívül más bajunk is lehet.

Skarlát: Heveny fertőző megbetegedés, amit régen igen súlyos lefolyású betegségként tartották számon. A skarlátnak gyakran fordultak elő komoly szövődményei és utóbetegségei.

Napjainkban szelídebb, de skarlát okozóját, a streptococcus pyogenes nevű baktériumot nem szabad lenézni! A betegség kezelésére elsősorban a penicillint ajánlják az orvosok, de más készítmények is hatásosak lehetnek.

A penicillint tíz napig kell szedni! Alternatívaként csak akkor lehet más szert használni, ha a penicillinkezelés valamiért nem megoldható, ilyen például a túlérzékenység. Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapításra is szükség van, valamint a megfelelő folyadékbevitelre is oda kell figyelni.

Isiász: Az ülőidegzsába az ülőideg működési zavara. Ez sokfajta tünet együttessel jelentkezhet az enyhe érzéskieséstől a teljes bénulásig. Az isiász nem önálló betegség, hanem számos egyéb betegség következménye.

Az isiászos fájdalom sokszor spontán, 6 hét alatt magától oldódik meg. A gyógyulás ideje alatt az orvos feladata a fájdalomcsillapítás, az idegműködés mielőbbi rendeződése, és a bénulás megelőzése. Néha csak operációval lehet biztosítani az ideg túlélését.

Az isiász bármely életkorban kialakulhat, mert az ideg összenyomódását előidéző betegségek is bármely életkorban bekövetkezhetnek. A fájdalom elsődleges oka a gerincből kilépő nervus ischiadicus (ülőideg) nevű idegrostok összenyomódása. Ezt legtöbbször a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok sérve idézi elő.

Az isiász fájdalomcsillapítókkal és izomlazítókkal jól kezelhető. Súlyosabb fájdalom esetén gerinctornára, vagy műtétre lehet szükség.

Reuma: A kis, de a nagyízületeket is érintő szimmetrikus, előrehaladó gyulladással és következményes ízület- és lágyrész-pusztulással járó betegség. A reuma intenzitása különböző lehet.

Az esetek 5 százalékában az enyhébb reuma gyógyszerrel kezelhető, ám az intenzitás olyan mértékű is lehet, amely gyógyszerrel nem enyhíthető, és a beteg lerokkanhat, valamint testszerte súlyos szervrendszeri tünetek jelentkezhetnek.

Az ízületi funkció megőrzésének érdekében és a betegség kimenetele szempontjából, a gyógyszeres kezelés mellett, fontos a „bázisterápia” korai elkezdése. A tüneti terápiára hagyatkozó hozzáállás miatt, két év alatt nagymértékű, és visszafordíthatatlan ízületi pusztulás következhet be.

A reuma kezelésébe nagyon fontos szerepet kapnak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a gyógytorna, és a szteroid-injekciók.

Himlő: A legtöbben gyerekkorban túlesnek a bárányhimlőn, ami fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Aki egyszer túlesett a himlőn, az örökre védett marad.

Ritkán előfordul, hogy valaki másodszorra is megfertőződik. Ennek oka az lehet, hogy az első bárányhimlőt nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában kapta el az illető. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában.

A bárányhimlő sokszor spontán és jól gyógyul, de minden életkorban lehetnek szövődményei. A betegség védőoltással megelőzhető. Amennyiben valaki elkapta a bárányhimlőt, akkor annak a betegség első hetében, addig, míg lázas, illetve míg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szüksége.

A kiütést szárazon kell kezelni. Ha viszket, akkor be kell hintőporozni a beteg testét, illetve a körmöket le kell vágni, és gondosan tisztán kell tartani azokat, hogy a kiütések ne fertőződjenek el. Szövődmény esetén az orvos utasítását kell betartani!

Májgyulladás: Magyarországon a fertőző (járványos) májgyulladást az emberről emberre terjedő, hepatitis A vírus okozza. A betegség tünetei (láz, rossz közérzet, sárgaság, étvágytalanság) enyhék.

A májgyulladás lezajlása akár tünetmentes is lehet, tehát specifikus kezelése nincsen, de ennek ellenére, a járványügyi szabályokat be kell tartani, a további fertőzések elkerülése érdekében.

A beteg tehát nem mehet közösségbe, a személyes tisztálkodási eszközeit, evőeszközeit megfelelően kell tisztán tartania, és nem használhatja azokat másokkal közösen.

A májgyulladás esetén pár napos ágynyugalomra, esetleg lázcsillapításra, bő folyadékfogyasztásra és megfelelő energiabevitelre van szükség. A betegség ideje alatt fel kell függeszteni a potenciálisan májkárosító gyógyszerek szedését.

Kórházi kezelésre akkor lehet szükség, ha a beteg idős, súlyos társbetegségei vannak, idült májbetegsége van, vagy terhes.

Asztma: Az egész lakosság 2-3 százalékát érinti ez a betegség. Jól felismerhető tünete a rohamokban jelentkező nehézlégzés, ami megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, továbbá fulladás és mellkasi szorítás. Elsősorban a gyerekeknél a nyak és a mellkas tájéki viszketés is az asztma jele lehet.

Az asztma genetikai hajlam, emiatt egyelőre nem lehet meggyógyítani. A tüneteket, panaszokat s az ezek mögött álló, elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat az orvosok meg tudják állítani.

Az asztma kezelés célja az, hogy a hörgőgörcsöket és a gyulladásokat megszüntesse a belélegezhető, közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerekkel, tablettákkal, vagy injekciókkal.

Nagyon fontos, hogy a beteg kerülje a dohányfüstös környezetet, mert az sokat ronthat az állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés. Ilyenkor a fulladó beteg abbahagyja a testmozgást, hogy ezzel ellensúlyozza a fulladást.

Ez azonban, főleg gyerekkorban káros, hiszen a mozgásszegény életmód elhízáshoz vezethet, és a testi-lelki fejlődésre is rossz hatással van. A betegeknek tehát mozogniuk kell, de oda kell figyelni arra, hogy mennyit és milyen mozgást képes nehézségek nélkül csinálni. Az úszás kifejezetten ajánlott, már kis kortól.

Szamárköhögés: Több hétig elhúzódhat ez a betegség, ami különböző kórokozók által okozott tünet együttes. A szamárköhögés rohamokban jelentkező, jellegzetes köhögés. A betegségnek életet veszélyeztető szövődményei lehetnek, melyek elsősorban csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő. Más esetben a betegség spontán gyógyul.

A járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás kötelező hazánkban. Ennek köszönhetően a szamárköhögés nem fordul elő gyakran, ám az, aki fogékony rá elkaphatja, és továbbadhatja a betegség kórokozóját.

A szamárköhögés kórokozóival szemben hatásosak az antibiotikumok, ám azok érdemben nem befolyásolják a betegség lefolyását, csak a terjedést akadályozzák meg.

(Forrás: hazipatika.com)