A valóság nem úgy működik, ahogy azt a kicsik a kitalált történetekben látják.A mesék, különösen a régiek, olyan üzeneteket tartalmazhatnak, amelyek a modern világban nem állják meg a helyüket, ezért a gyerekek olyasmiket tanulhatnak el a történetekből, amelyek ártalmasak.

Annak érdekében, hogy a kicsik ne tanulják el a rosszat, a szülőknek muszáj odafigyelniük és elmagyarázniuk, hogy a valóságban hogyan működnek azok a dolgok, amiket a mesékben helytelenül mutatnak be.

Íme néhány a mesék rossz üzentei közül!

Magatehetetlen nők megcsókolása: Kristen Bell, amerikai színésznő érezte úgy, hogy el kell magyaráznia a lányainak a Hófehérke és a hét törpe fontos jelenetét, amelyben a herceg megcsókolja az eszméletlen lányt, aki ettől visszatér az életbe.

Ez a jelenet azért közvetít rossz üzenetet, mert a valóságban egyetlen férfi sem csókolhat meg egy magatehetetlen nőt, semmilyen okból sem. A csókba való beleegyezés nem lényegtelen dolog, mert a kapcsolatot mind a két félnek akarnia kell. A Hófehérke esetében ez különösen igaz, mivel valószínű, hogy a mesében szereplő lány csak 14 éves volt, amikor a herceg megcsókolta.

A jó nő nem háziasszony: Leginkább a Disney régebbi, „otthon korszak”, meséi, így a Hófehérke, a Hamupipőke, a Szépség és a Szörnyetek közvetítette azt a rossz üzenetet, hogy a pozitív karakterek tökéletesek arra, hogy elvégezzék a házimunkát, míg a negatív karakterek a kisujjukat sem mozdították. Ebből úgy tűnik, hogy a jó nő egyet jelent a háziasszonnyal, aki főz, most, takarít. A valóságban ez nem így van.

Önértékelési problémát okozó mesebeli hercegnők: Tanulmányok bizonyítják, hogy a hercegnős meséket rendszeresen néző lányoknak alacsonyabb lesz az önértékelése a jövőben. Ezt a jelenséget az okozhatja, hogy a mesebeli hercegnőket egyszerűen tökéletesnek állítják be.

A valóságban ahhoz, hogy egy nő jól nézzen ki, szükség van arra, hogy vigyázzon magára, az egészségére, valamint rá kell találnia a saját stílusára. Az igazi nők listáján egyáltalán nem szerepelnek a mesebeli hercegnők tulajdonságai.

Időnként csak mi menthetjük meg saját magunkat: Egy interjúban beszélt arról Keira Knightley, színésznő, hogy miért nem engedi a lányainak, hogy hercegnőkről szóló meséket nézzenek. Szerinte ezekben a történetekben a hősnők magatehetetlenek, és folyton arra várnak, hogy valaki megmentse őket.

Ilyen például Hamupipőke, aki soha nem áll ki a személyes szabadságáért, csak csendben szolgálja a mostoháját, amíg a herceg meg nem menti. A valóság nem így működik, hiszen mindenkinek meg kell tennie az első lépést, küzdenie kell és meg kell valósítania az céljait.

Nem a külső dönt arról, hogy ki jó, ki rossz: A mesékben általános jelenség, hogy a pozitív karakterek sokkal szebbek és vonzóbbak, mint a negatív figurák. Ez a minta olyan sztereotípiához vezet, ami egyáltalán nem helyes.

Ugyanakkor akad mese, ami nem közvetíti ezt a rossz üzenetet. Ilyen például a Hamupipőke, ahol nemcsak a főhős, hanem annak gonosz mostohanővérei is szépek voltak. Ha tehát valaki szép, akkor még egyáltalán nem biztos, hogy jó is. Az, hogy valaki jó vagy rossz személyiség, nem függ a külsőtől.

A házasság nem jutalom: A mesék általában a probléma-kaland-jutalom sémára épülnek fel. A fiú, férfi hősök esetében a jutalom jellemzően a szerelem, az igazságosság vagy a gazdagság, míg a lányok, nők legtöbbször a házasságot kapják.

Modern világunkban azonban már a nők esetében sem a házasság az egyetlen cél vagy az érettség jele. Napjainkban sok lány legnagyobb vágya nem az, hogy férjhez menjen, hanem a jólét és a karrier. Sőt, a gyerekszülés is megvalósul házasság nélkül.

Ariel viselkedése nem jellemző a mai lányokra: A kis hableány című mesében Ariel elrejtőző, környezetét meghallgató és megértő, a hercegért mindent eldobó viselkedése olyasmi, ami egyáltalán nem jellemző a mai lányokra.

A valóságban a gondolatokkal és az intelligenciával társítják a hang elvesztését, tehát a némaság távolról sem a legjobb viselkedés, ha egy lány szeretné megszerezni egy fiú szerelmét.


(Forrás: vilagunk.hu)