Kétféle anyós létezik: akire érvényesek az anyósviccek, illetve akire nem.

Szerencsés helyzetben vannak azok a párok, akiknek anyósuk meghagyja – a közös házban vele együtt lakóaknak − a kellő szabadságot, aki nem akar mindenáron, és állandóan a fiatalok nyakára járni. Kevésbé szerencsés helyzetben vannak azok, akik nem tehetik meg, hogy külön költözzenek, és akiknek napi szinten el kell viselniük a kedves, bájos anyósból a parancsoló és mindenbe beleszóló anyós átváltozását.

Mitől lehet jó egy anyós-meny kapcsolat, mit kell a feleknek tenni, hogy harmonikusan együtt tudjanak élni? Mert bizony, nem mindig az anyóst kell hibáztatni.

Egyik barátnőm, nevezzük Katának, így mesél a barátja családjáról:

„A barátommal 3 éve vagyok együtt. Mivel messze lakunk egymástól, csupán hétvégente találkozunk, és általában én utazom hozzájuk. Nagyon rendes és kedves mamája van, nem is vele van a baj. A párom bátyja és annak családja él velük egy fedél alatt. A bátyja fogorvos, jó fizetése van, mégsem ad bele a közös kasszába. A báty felesége egész nap nem csinál semmit, mondván elég nagy dolog a pár éves kislányra vigyáznia. Főzni vagy takarítani Isten ments! Az anyós, aki világ életében egy kiszolgáló típus volt, csendben hagyja a dolgokat, főz a 6 fős családra, takarít, mellette pedig még munkába is jár, mindezt közel a 60-hoz…”

Ha úgy dönt egy fiatal pár, hogy együtt fog élni az anyóssal és apóssal, már az elején tisztázni kell, kinek mi a feladata a háztartásban. Mindkét félnek kompromisszumot kell kötni, hiszen az sem várható el, hogy az új kiscsalád alkalmazkodjon azért, mert az a szülő háza. Az elején még természetesen mindenki kedves, és igyekszik jó színben feltüntetni magát, viszont ez idővel elfajulhat. Ha valamelyik gyerek és annak családja a házban marad, megállapodást kell kötni. Elsősorban meg kell egyezni, ki mennyivel járul hozzá havi szinten a közös kiadásokhoz, élelmiszerhez, rezsihez. Ha felnőtt módon meg tudják beszélni ezt a kérdést, már egy gonddal kevesebb lesz. És valljuk be, így lenne fair mindkét fél részéről.

Probléma szokott lenni az eltérő neveltetés, illetve szokások, hagyományok miatt is. A meny igyekszik megtanulni és betartani a ház szabályait. Nagy türelem és alkalmazkodás kell ehhez.

Egy másik barátnőm így vélekedik a közös életről:

„ Egész nap a kisfiammal kell foglalkoznom, közben takarítok, főzök. A férjem minden nap munkába jár, esténként jön haza. Szombaton, vagy vasárnap igazán megengedhetjük magunknak, hogy ha akarunk, 10-11-ig alszunk és lazsálunk délelőtt. De az anyós még ezt is a szemünkre veti…”

Hiába. Az anyós valószínű olyan családban nőtt fel, ahol hajnalban keltek az emberek, és késő estig dolgoztak, még hétvégén is. Az anyós szülei is keményen fogták a gyerekeket, állandó munkával látták őket el. Ebben az esetben csak a beszélgetés segíthet. Magyarázzuk el, hogy bár igaz, hogy más világot élünk, mindenkinek joga van a pihenésre, illetve arra, hogy azzal foglalkozzon, amit szeret. Ha délután akar vasalni, vasaljon akkor, ha napközben meg szeretne nézni egy filmet, esetleg este találkozni egy barátnővel, tegye meg. Ne az anyós parancsoljon rá reggel 10-kor, hogy ezt meg ezt kell ma megcsinálni, de azonnal! Még ha egy házban is élnek, kijár a szabadság mindkét családnak, illetve hogy úgy osszák be a napi teendőket, ahogy az számukra a legmegfelelőbb.

A jó anyós-meny 5 szabálya

–    viselkedj úgy, ahogy szeretnéd, hogy veled viselkedjenek
Próbáld megérteni és átérezni a másik helyzetét, belehelyezni magad az ő nézőpontjába. Azzal, mert párszor felajánlod a segítségedet, hogy elmosogatsz vagy elrakod az edényeket, nem esik le a gyűrű az ujjadról.

–    légy udvarias!
Igen, nagyon nehéz betartani, hogy egyszer-kétszer ne szóljunk vissza. Ha mindenképp veszekedni akartok, tegyétek vitává, ahol az észérvek dominálnak. Intelligensen is lehet vitázni, megmagyarázni mit miért teszünk, de ehhez kellő érzelmi intelligenciával kell rendelkezni mindkét félnek.

–    nézd azt, mennyi minden jót tett életében
Felnevelte az a férfit/nőt, akivel összeházasodtál, rábízhatod a gyerekeket, ha 1-2 órácskára el akarsz szabadulni otthonról, tanácsokkal lát el, stb. Ne mindig a negatív tulajdonságait nézd, ezáltal magadat sem stresszeled feleslegesen.

–    Kommunikáció
Merj vele beszélgetni! Ismerd őt meg, félelmeit, rossz tapasztalatait. Ha felszínre kerülnek az aggodalmak, meg is nyugtathatod őt. A félreértéseket mindig tisztázzátok, hogy a jövőben ne egymás fejének hozzávágásával derüljenek ki. Ha máshogy nem megy, beszéld meg problémádat a pároddal, hátha ő tud hatni az anyukájára.

–    Teret engedni
Nem szabad, hogy anyós és meny versengjenek a fiú szeretetéért, hiszen mindketten más funkciót töltenek be a fiú életében, és a fiú is másképp kezeli mindkettőjüket. Másrészről, ha a közös életet választjuk (ha csak pár évre is) az anyósékkal, érdemes külön szintre költözni, így megmarad a szabadság a két család között.