A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete arról számolt be, hogy gyakran szeretnének engedélyeztetni olyan neveket a szülők, amelyek eltérnek az eddig megszokottaktól.
Raátz Judit elmondta az InfoRádiónak, hogy gyakoriak az olyan kérések, ahol az idegen helyesírás jellemző, vagy más országban uniszex névként használatos nevet szeretnének adni a szülők, illetve az olyan régi magyar eredetű név engedélyeztetése, amely nincs egyelőre a névrendszerben. A becézett névalakok is nagyon gyakoriak lányok esetében, mint például az Irénke.
„Nagyon meglepte a Nyelvtudományi Intézet munkatársait, hogy sokan a magyar nyelvben meghonosodott neveket szeretnék ékezet nélkül jóváhagyatni, például az Ildikót Ildiko, vagy a Nórát Noraként bejegyeztetni. Fiúneveknél ilyen a Péter, Richárd, Krisztián ékezet nélküli változata” – mondta el Raátz Judit az InfoRádiónak.
Gyakori, hogy olyan idegen nyelvű neveket szeretnének adni a gyermeknek, ami magyarul leírva elég érdekesen mutatna, erre példa az Audrey – Ódri. Régi magyar nevek is egyre többször fordulnak elő a kérelmekben, mint a Belár, a Békés, a Botos, az Apaj.
Az extrém nevek mellett az intézet figyelemmel kíséri a hagyományos neveket is, amelyben a Bence és a Máté előkelő helyen áll egy évtizede és a lányoknál pedig az Anna név fénye tűnik kophatatlannak.
forrás:inforádio.hu
Legutóbbi hozzászólások