Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Pusztító árvíznek köszönhetően kerültek elő a margitszigeti kolostor romjai

Tetszik a cikk?

Az éve során több ásatást is végeztek a sokáig feledésbe merült épületegyüttesen.margitHa a Margitszigeten barangolsz társasággal, vagy csak egymagadban, akkor előbb-utóbb ki fogsz lyukadni a margitszigeti kolostor romjainál, aminek látványa akár órákra is rabul ejthet. Az egykori domonkos kolostor IV Béla királyunk utolsó lakhelye, a templom pedig a sírhelye volt. Ugyanitt temették el az uralkodó fiát, V. Istvánt és a lányát, Szent Margitot is.

A mai mesterségesen létrehozott Margitsziget eredetileg három szigetből állt, a XI-XII. században pedig az Árpád-házi uralkodók közkedvelt vadászterületévé vált. A középkori forrásokból kiderült, hogy itt rendezték be Imre király rezidenciáját 1196 és 1204 között.

Az 1200-as években több épülettel bővült a sziget, de a legnagyobb területet a Margit-romok néven ismert épületegyüttes foglalta el. A templomot és a zárdát IV. Béla építette a lánya, Margit számára az 1250-es években. Margit néhány évvel később fogadalmat tett, majd haláláig a zárdában élt.

A következő évszázadokban kolostorként működött az épület, aminek jelentősége akkor nőtt meg csak igazán, amikor Margitot szentté avatták. A királylánnyal kapcsolatban már az életében megjelentek a csodás eseményekről szóló tudósítások.

A Margit életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőriztek azokat a vizsgálatok és jegyzőkönyvek, amelyek az 1276-ban kezdődő vizsgálatok során keletkeztek. A Margit-legendát ezek a feljegyzések keltették életre. A történetnek több latin nyelvű változata készült, de a magyar fordítást a kolostor egyik lakója, Ráskai Lea készítette.

Később a zárda elnéptelenedett, mert az apácák elmenekültek, amikor a törökök betörtek Magyarországra. Buda elfoglalása után a törökök feldúlták a szigetet, aminek épületeit katonai célokra használták, és teljesen tönkretették.

A XVII. században sikerült Budát visszafoglalni, ám az épületek ekkor már romokban hevertek, az emberek lassan elfeledkeztek róluk, majd a növényzet is benőtte, végül betemette a föld. A margitszigeti kolostorról 1838-ban lehetett ismét hallani, ugyanis a szörnyű pesti árvíz idején a víz több, mint 2 méter magasan árasztott el a szigetet. Az ár elvonulása után 1 méteres iszapréteg borította a szigetet.

A hullámverés miatt láthatóvá váltak a régi falmaradványok, a víz nyomán pedig kirajzolódott a templom alaprajza. Az árvíz után, 1838-ban feltárták a margitszigeti kolostortemplom hajóját, majd a régészek megismerték a kolostor XVI. századi állapotát.

Az újabb leletetek (korona, gyűrű, gyöngyök, pénz, aranyfoszlányok) akkor kerültek elő, amikor Toszt Károly nádori főkertész az ásatás után rendbe akarta hozni a töltéseket azzal a földdel, amit a szentély feletti föld megmozgatásával akart biztosítani.

Valószínűleg Kubinyi Ferenc az első, aki pontos felméréseket végzett a domonkos romokban, majd leírta mindazt, amit sikerült megtudnia. A tanulmányból kiderült, hogy 1861-ben a fő- és melléképület alapjait omladék fedte, a falak magassága minimum 3-4 láb lehetett, de egyes helyeket a 3-4 ölt is elérte.

A templom alapjait letisztították, belülről kiásták. Ennek köszönhetően ismét láthatóvá váltak a sarkaikból kiemelkedő faragott kőoszlopok. Kubinyi szerint a szentély alapfalai eredetileg néhány lábbal magasabbak lehettek, de azokat Toszt elhordatta.

A munkálatok során megtalált sírok csontvázait Toszt közös sírba temettette, a sírmellékletek egy része azonban elveszett, de például a korona a mai napig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében.

A Margit-romoknál egyre több ásatást végeztek, így például 1914-ben, 1923-ban, 1937-ben, és 1958-tól is.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*