Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Valóra váltak az ősi tudományos jóslatok

Tetszik a cikk?

Egyáltalán nem voltak buták az ókori tudósok.atomA történelem minden korára igaz, hogy éltek benne olyan emberek, akiket foglalkoztattak a tudományok, szerettek kutatni és kísérletezni, aminek eredményeként olyan elméletekkel álltak elő, amik miatt akkoriban talán furcsán néztek rájuk, de idővel, más tudósok, bebizonyították, hogy igazuk volt.

Az atomok: Az időszámításunk előtti V. században a görög Leukipposz úgy gondolta, hogy az univerzumban minden apró, végtelen számú, láthatatlan részecskékből áll össze. Ezeknek az atom nevet adta.

Leukipposzt és a híveit atomistáknak nevezték el. Az atomisták abban is biztosak voltak, hogy a különböző atomok különböző anyagokat alkotnak. Ennek alapján azt feltételezték, hogy a vasat erősebb, a vizet gyengébb atomok hozzák létre.

Az ennél is korábbi elmélet az időszámításunk előtti VI. századi Indiából származik, ugyanis ott azt állították, hogy a világon minden apró részecskékből áll össze. Mindennek ellenére még 2000 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Albert Einstein bebizonyítsa az atomok létezését.

A valóság érzékelése: A világ első relativistái az időszámításunk előtti VII. században élt szofisták voltak. Ők úgy gondolkodtak, hogy nem létezik az abszolút igazság, az abszolút valóság. Szerintük az érzékelés teljesen relatív, tehát a világot senki sem érzékeli ugyanúgy, mint mi.

Habár általában úgy tűnik, mintha mindent ugyanúgy tapasztalnánk, mint mások, ez mégis csak látszólag van így, mert a kísérletek már bebizonyították, hogy az egyedi genetikai felépítésünk miatt minden érzékelésünk kicsit eltér a többiekétől.

A Föld gömbölyű: Az időszámításunk előtti VII. században, Milétoszban született Thalész, a görög filozófus, akit sokan a természetfilozófia megalapítójának tartanak. Thalész munkásságáról és tanairól elsősorban Arisztotelész miatt tudunk, mert többször megemlítette őt a műveiben.

Arisztotelész a nagy elődjének tulajdonította azt az elméletét, amely szerint a föld nem lapos, hanem gömb alakú, ugyanis Thalész rájött, hogy abban az esetben, ha a Föld lapos lenne, akkor a Nap elliptikus árnyékot vetne rá és mindig ugyanazokat a csillagokat látnánk a fejünk felett. Thalész elméletét csak 1000 évvel később bizonyították be.

A természetes szelekció: Az időszámításunk előtti V. században írt a fajok eredetéről a szicíliai Empedoklész, aki szerint különálló karok, lábak és szervek sarjadnak a földből, majd a szeretet erejével kombinálódnak, aminek eredményei fura hibridek lesznek.

A rosszul összeállított élőlények nem képesek egymással szaporodni, ami a kihalásukat okozhatja, tehát csak azok az állatok maradhatnak életben, amelyek a megfelelő testrészekből, helyes sorrendben jöttek létre.

Empedoklész dokumentuma az első, ami úgy próbálta leírni az élet keletkezését, hogy abban nem játszott szerepet valamilyen isten, teremtő, ezzel pedig Empedoklész volt Darwin természetes kiválasztódás elméletének előfutára.

Az ősrobbanás: Stephen Hawking előtt 3000 évvel megjelent az ókori Indiában az ősrobbanás elmélete, ugyanis a hindu Rig Védában arról írtak, hogy a világ a Barhmadában, vagyis egy kozmikus tojásban helyezkedik el, ahogy minden más. Az ókori elmélet szerint a világegyetem egyetlen pontból, a Binduból indult ki, és majd egyszer oda fog összeomlani.

Az evolúció: A bármiféle evolúcióról legelőször beszélő tudós az időszámításunk előtti VI. században élt Anaximandrosz volt, aki azt feltételezte, hogy az állatok a tengeri élőlényekből fejlődtek ki. A tudós a fosszíliák és a deduktív gondolkodás során arra jutott, hogy az emberek az óceáni ősöktől elszakadva alkalmazkodtak a szárazföldi élethez.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*