Az Amszterdam Egyetem kutatói kiderítették, hogy milyen tényezők vezethetnek a tudománnyal szembeni szkepticizmushoz.scientAz Amszterdam Egyetem pszichológusokból álló csapata nemrég jelentette meg azt a tanulmányát, amelyből kiderült, hogy az előzetes spirituális, vallási hiedelmek, és a politikai meggyőződés szoros összefüggésben áll a tudományos szkepticizmussal.

A kutatók a kísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy a tudományos konszenzus elfogadásának vagy tagadásának a legfőbb tényezői a vallási és a politika orientáció, az erkölcsi és a tudományok megértése.

Emellett a különböző ideológiák a tudományos konszenzus más-más fajtáinak elfogadásával állnak összefüggésben. Akik például a klímaváltozással kapcsolatban szkeptikusak, azok nagy valószínűséggel konzervatívak a politikai nézettük tekintetében.

A kutatók munkájának legkevésbé meglepő eredménye az volt, hogy azok, akik a vallás szilárd elveire támaszkodnak, sokkal kevésbé hisznek a tudománynak, a megnyilvánulásaik pedig azt bizonyítják, hogy nem támogatják a tudományokat.

A felmérésekből kiderült, hogy azok, akik szkeptikusan gondolkodnak a génmódosított növényekkel kapcsolatban, nem feltétlenül bíznak a természettudományokban, de az sem kizárható, hogy csak kevés ismeretük vagy a témáról.

Az Amszterdam Egyetem kutatócsoportja arra is rámutatott, hogy a tudománytagadók általában ugyanannyira jártasak a tudományokban, mint mások, és azt sem lehet kijelenteni, hogy műveletlenek, tájékozatlanok lennének egy témában, ám az igaz, hogy a már meglévő hiedelemrendszerek és eltérő világnézetek miatt máshogy látják a dolgokat.

Ez alapján tehát elmondható, hogy amennyiben próbáljuk meggyőzni az oltásellenes ismerősünket arról, hogy nincs mitől félnie, akkor ehhez kevés lesz a tényeket felsorolnunk, mert ahogy mi kiválogatjuk a véleményünket alátámasztó tanulmányokat, úgy ő is megtalálja a saját nézetét igazoló tanulmányokat.

A kutatócsoport a korábbi véleményfelmérések segítségével megpróbálta kideríteni, hogy a hiedelemrendszerek és a szkepticizmus különböző típusai között található-e összefüggés. Mind kiderült, van ilyen. Az ortodoxia például ragaszkodik ahhoz, hogy az igazság elsődleges forrása nem a tudományok, hanem az egyén hite, tehát a vallási konzervativizmus együtt jár a tudománytagadással.

Más kutatások is azt támasztják alá, hogy a tudományokban való jártasság szintjétől függetlenül a konzervativizmus összefügg az antropogén klímaváltozás-elmélet megtagadásával, ami annak köszönhető, hogy azok, akik szkeptikusak a tudománnyal szemben, makacsul ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz.

A kutatók azt feltételezik, hogy a konzervatívok a klímaváltozás tudományának gazdasági és politikai következményei miatt aggódnak, ebből pedig az következik, hogy a szkeptikusok meggyőzésére a legjobb módszer a klímavédelemmel járó előnyökről szóló gazdasági viták lehetnek.

Matthew Hornsey, az ausztrál Queenslandi Egyetem pszichológus kutatója, a tudományellenes nézetek lélektanának szakértője arról beszélt, hogy az oltásellenes mozgalom életeket olt ki, míg a klímaváltozással szembeni szkepticizmus lelassítja a nemzetközi reakciókat napjaink legnagyobb társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyével szemben.

A legnagyobb bajt az okozza, hogy az emberek a politikai vagy társadalmi érdekekkel kötik össze a tudományos következtetések. Dan Kahan, aki a jog és pszichológia kapcsolatával foglalkozik az amerikai Yale Egyetemen, úgy véli, hogy az egyáltalán nem új jelenség, hogy az emberek válogatósak a tudományos tényekkel kapcsolatban, mert ez mindig is így volt.

A múltban ezzel még nem is volt baj, de a modern időkben súlyos problémákat vetnek fel a hiedelemrendszerek, ez pedig azt jelenti, hogy korunkban ez az emberiség egyik legnagyobb problémája.

(Forrás: divany.hu)