A tudósok többek között rájöttek, hogy öröklődhetnek a tragikus élmények.brainA múltunk tesz minket azzá, akik vagyunk, ezért a tudomány nagyon komolyan veszi a memóriakutatást, hogy minél többet tudhassunk meg az emlékezetről. Ennek a munkának köszönhetően több érdekes felfedezést tettek a kutatók az elmúlt évtizedekben. Ezeknek egy részét most mi is megismerhetjük.

Az eltekintés segít: Valószínűleg már előfordult, hogy a szemkontaktus megszakítása kisegített egy-egy helyzetben. A szakértők szerint erre az lehet a magyarázat, hogy az emberi tekintet és az arckifejezések túlságosan magukkal ragadnak, ami miatt nehezebb a koncentrálás.

A legtöbben meg nem történt eseményekre is emlékeznek: A múltunk emlékei csak a fejünkben léteznek, emiatt fontos megtudnunk, hogy ezek mennyire megbízhatóak és hitelesek. Egy friss kutatás eredménye szerint ne higgyünk el mindent, amire emlékszünk, mert az emberek fele hajlamos olyan emlékek felidézésére, amik valójában soha nem történtek meg.

Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert komoly politikai és szociális következményei vannak, ugyanis a hamis emlékek miatt megkérdőjelezhető bíróságon a bűncselekmény szemtanúinak vallomása, illetve lehet, hogy nem is ismerjük annyira jól magunkat, mint gondoljuk.

A balkezeseknek jobb a memóriájuk: Egy 2001-es vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a kétkezeseknek és utódaiknak általában jobb a memóriája. A szakértők ezt a nagyobb kérges testtel (Corpus callosum), azaz a jobb és bal agyfélteke közötti fokozott interakcióval magyarázták.

Létezik egy harmadik típusú memória is: A hosszú és a rövid távú memóriáról már sokat hallottunk, de a kutatók felfedezték, hogy létezik az „elsődleges hosszú távú emlékezet”, ami abban különbözik a másik két típustól, hogy ezeket az emlékeket nem raktározza el az agy, de mégis fel tudjuk idézni az információkat.

Félelmetes emlékeink az utódokra szállnak: Egy egérkísérlet során derült ki, hogy a szülők traumatikus élményei a géneken keresztül átöröklődhetnek az utódokba. Az egereket arra nevelték, hogy egy adott illat félelmet keltsen bennük. Amikor a kísérlet alanyainak kölykei születtek, akkor a tudósok megfigyelték, hogy az utódok, de még azoknak a kölykei is, ugyanúgy reagálnak a cseresznyevirág illatra.

Abban az esetben, ha a beidegződött viselkedések így öröklődnek, akkor ez egy új magyarázat lehet az élőlények evolúciós adaptációjára. A kutatók szerint az egerek spermáján keresztül történik ez az öröklődés.

Ha a későbbi kutatások eredménye bebizonyítja, hogy a jelenség az emberekre is igaz, akkor az magyarázatot adhat arra, hogy a szülők alkoholizmusa, fóbiája vagy szorongása, miért befolyásolhatja a későbbi generációkat.

A mély férfihangtól jobban emlékeznek a nők: Az Aberdeeni Egyetem és a McMaster egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a női memória érzékeny a mély férfihangra. A két egyetem kísérleteiben megfigyelték, hogy a nők tárgymemóriáját jelentős mértékbe fokozza, ha kódolásnál egy mély, bariton hangú férfi mondja ki a tárgyak nevét.

Az is kiderült, hogy minél magasabb, nőiesebb egy férfi hangja, a nők annál kevésbé emlékeznek a tőle kapott információkra. A kutatók nem találtak összefüggést a női hangok és a nők, valamint a férfiak emlékezőképessége között.

(Forrás: divany.hu)