Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

12 fontos lelet, ami megváltoztatta a történelemről alkotott képünket

Tetszik a cikk?

Minden idők leglényegesebb régészeti felfedezései.holtengerAz Olduvai-szurdok: A mai Tanzánia területén található az Olduvai-szurdok, amit a német rovarszakértő Wilhelm Kattwinkel talált 1911-ben. A szurdokban három emberelőd faj, az Australopithecus, a Homo habilis és a Homo erectus nyomait fedezték fel a tudósok, illetve az ősidőkben kihalt háromujjú ló, a hipparion maradványait is megtalálták.

A behisztuni felirat: 1598-ban az angol utazó, Robert Sherley találta meg a Darius király rendje által vésett sziklát. A felirat az időszámításunk előtti 523 és 521 közötti eseményeket taglalja. Ennek hála, az archeológusok nagyon sok információt gyűjtöttek az ősi civilizációkról, így például Mezopotámiáról, a Sumér Birodalomról, Akkádiáról, Perzsiáról, Asszíriáról.

A holt-tengeri tekercsek: A több, mint 1000 éves tekercsek az Ószövetség általunk ismert legrégibb leiratát tartalmazzák. A lelet pontos képet adott az ókori életről.

A gyeniszovai fog: Egy előemberfaj foga és ujjcsontja kerültek elő az oroszországi Bijszk közelében található Gyeniszova-barlangból. A leletek több, mint 50 ezer évesek. Kiderült, hogy egy addig ismeretlen előember csontjait sikerült megtalálni. Valószínű, hogy az ősi emberek bőre, szeme és haja is sötét volt.

Angkorvat: 1601-ben említették először a feljegyzések a hatalmas kőtemplomot, ami a mai Kambodzsában található őserdőben található. A felfedező Marcelo Ribandeyro volt, ám a spanyol férfi nem jött rá az Angkorvat (magyarul főtemplom) eredetére. Mivel khmerek lelkének becézik, ezért valószínűleg az ő civilizációjának központja lehetett.

A Lascaux-barlang: 1940. szeptember 12-én fedezték fel francia tinik a híres ősemberbarlangot, aminek falára több, mint 2000 állatalakot (például macskát, őzet, bölényt, medvét, rinocéroszt) és emberábrázolásokat festettek.

Az antiküthérai szerkezet: Nagyjából az időszámításunk előtti 100-ból származhat az a gépdarab, amelyet egy görög sziget melletti hajóroncsban találtak 1901-ben. A tudósok azt feltételezik, hogy az antiküthérai szerkezettel mérték azt, hogy mikor kezdődjön a következő Olimpia.

A rosette-i kő: Időszámításunk előtt 196-ból származik az a gránittábla, amelyet 1799-ben, Egyiptomban találtak meg a régészek. A leleten található szöveg V. Ptolemaiosz királyt méltatja ógörög nyelven és hieroglifákkal (a démotikus korból).rosettaMachu Picchu: 1440-ben alapították Peruban a híres inka templomot és citadellát, ami 1532-ig működött. Machu Picchu felfedezője Hiram Bingham amerikai történész volt. A mesésen megtervezett templom remek példája az inka civilizáció kőépítészetének.

A kínai agyaghadsereg: A több ezer szoborkatona Csin Si Huang-ti császár sírja előtt állt azért, hogy vigyázzanak rá a túlvilágon. A kutatók számára a sír a történelemben azelőtt még nem látott humanizmusról és a császár progresszív nézeteiről vallott.

Trója: Trója feltárás után kilenc részre osztották a történelmet. A Trójának nevezett hatodik korszak a homéroszi, ami az időszámításunk előtti 1900-tól 1300-ig tartott.

Pompeji: Az egykori római gyarmat a mai Olaszország területén található. Pompeji a fénykorában virágzó kikötőváros és üdülőparadicsom volt, ahol villák, templomok, színház, amfiteátrum, fórum, bazilika és fürdő várta az embereket.

A tragédiát az időszámításunk előtt 79. augusztus 24-én kitörő Vezúv okozta. 1599-ben Domenico Fontana fedezte fel újra Pompejit. Ennek hála rengeteg dolgot megtudhattunk a római életről. Pompeji hatalmas szerepet játszott a birodalmi művészeti stílus keletkezésében.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*