Más dimenziók magyarázhatják az időutazást, a reinkarnációt és a jövendölést.universFilmek és könyvek foglalkoztak már a párhuzamos világokkal, amelyek létezését a tudomány sem tagadja. Ellenkezőleg! Nem egy tudós azon a véleményen van, hogy a különböző dimenziók a mi világunk tőszomszédja, csak nem tudunk kapcsolatba lépni vele, mert nem elég fejlett ehhez a tudomány.

A tudósok egyre közelebb kerülnek a téma megoldásához. Ennek a folyamatnak a részeként vetődött fel, hogy lehet, hogy a párhuzamos világok magyarázzák a reinkarnációt, időutazást és a jövendölést.

Richard Bach szerint a jelen életünk, az előzőek és az eljövendők mátrixszerűen kapcsolódnak össze. Ez végtelen számú lehetőséget, avagy életet jelent. Az elv tehát az, hogy végtelen számú ilyen dimenzió létezik, amelyek aszerint alakulnak ki, hogy az életutunk hogyan alakul, a történelmi fordulópontok hogyan végződhetnek. Más elméletek szerint a párhuzamos világokban élő önmagunk ugyanaz, de más környezettel, korszakkal, képességékkel, kapcsolatokkal és motivációval rendelkezik.

A polaritás törvénye is hatással lehet az életeinkre, mert azok kiegészítik egymást úgy, hogy egyensúly legyen. Ha magányosak vagyunk, akkor van egy világ, ahol boldog családi életet élünk. A legbensőbb félelmeink is kapcsolatban vannak a párhuzamos dimenziókkal. Lehet, hogy itt azért félünk a magasban, mert egy másik világban lezuhantunk a tetőről.

Néha az is előfordulhat, hogy két sík összekeveredik, érintkezik egymással. Ilyenkor olyan dolgokra emlékezhetünk, amik sehogy sem illenek bele a jelenlegi életünkbe, mégis emlékszünk rájuk. Ez magyarázhatja a deja vu-t és a reinkarnációt, de akár az időutazással kapcsolatos emlékeket is.

A jövendőmondást is magyarázhatjuk ezzel az érintkezéssel, mert az igazi jósok és látnokok a lehető leglehetségesebb jövőt látják. Talán ők belelátnak egy másik, a miénkhez közeli, párhuzamos világba, és ezt érzékelik jövőképként.

Dr. Brian Greene, a téma nagy kutatója szerint azért nem látjuk a párhuzamos világokat, mert a mindennapi valóságunk négy dimenziójától különböző tértípusban léteznek. Ebből következik, hogy a tudománynak előbb fel kellene fedeznie és megértenie ezeket a tereket, hogy majd ez után kapcsolatba léphessünk velük.

Az sem elképzelhetetlen, hogy nem véletlenül találták ezt így ki. Egyrészről lehet, hogy nem lenne bölcs, ha ismernénk a másik életünket, mert az túlságosan befolyásolná a jelen életünket. Másrészről ez elvenné tőlünk azt az érzést, hogy egyedülállók vagyunk.

Egyes feltevések szerint nem kizárólag az időutazással vehetjük fel a kapcsolatot egy másik világbeli önmagunkkal, hiszen a másik világban lévő személy is mi vagyunk, tehát csak a tér és idő választ el, ám a tudat közös.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a tudatalattiban, vagyis az álmainkban, megmutatkozhat a másik világban élő önmagunk akarata, gondolatai, érzései, tapasztalatai, álmai. Lehet, hogy ezeket az üzeneteket már régen átvesszük, csak eddig nem jöttünk rá, mert például ihletként könyveltünk el egy jó ötletet.

Szót kell ejteni a Mandela-hatásról is, ami elméletileg bizonyítja a párhuzamos világok létezését. Az effektust 2005-ben fedezte fel Fiona Broome. A blogger elmondta, hogy amikor egy társasággal volt, akkor sokan biztosak voltak abban, hogy Nelson Mandela meghalt a 80-as években, amikor börtönben volt.

Az igazság kiderítése érdekében, az ügyben vizsgálatot végeztek. Ennek eredményéből kiderült, hogy egyes alanyoknak olyan agyi területei aktivizálódtak a Mandelához kapcsolható történések mesélése közben, amelyek az emlékekért felelős. A műszerekkel végzett vizsgálat szerint ők mind igazat mondtak, ezt pedig tudományosan dokumentálva igazolták.

Ezzel azt is bebizonyították, hogy fizikai értelemben képesek vagyunk egyszerre több helyen és időben létezni. Erre a kvantumfizika több bizonyítékot talált. A tudósok olyan részecskéket vizsgáltak, amelyek egyszerre több térponton is jelen voltak úgy, hogy nem volt közöttük fizikai kapcsolat, ám valahogy mégis kapcsolatban álltak.

(Forrás: noiportal.hu)