Az első mentális zavarként tartják számon a hisztériát, amelyről a múltban elképesztő dolgokat feltételeztek.
Idegesség, hallucinációk, érzelemkitörések, és különféle szexuális késztetések tartoznak a női hisztéria tünetei közé, amely egy olyan mentális zavar, ami nem ismeretlen se a nők, se a férfiak körében, hiszen a jelenség egyidős az emberiséggel.

A női hisztériával kapcsolatban több tévhit is élt őseink fejében. Időszámításunk előtt 1900-ban íródott egy egyiptomi szöveg, amely ezzel a rendellenességgel foglalkozott. Az ókoriak azt feltételezték, hogy a női méh helyet változtat a testben, és ez az oka a hisztériának.

Ezt a nézetet az ókori görögök is átvették. Hippokratész az időszámításunk előtti V. században alkotta meg a „hysteria” kifejezést, a „hystera” vagy „uterus”, azaz a méh szóból, mert ő is a méh abnormális elmozdulásait tartotta a „betegség” okozójának.

Az 1600-as években egy brit orvos, Thomas Sydenham, azt mondta, hogy korának a második legelterjedtebb fizikai betegsége a hisztéria, amely komoly stressz, de leginkább érzelmek hatására alakul ki. A legelterjedtebb betegség a váltóláz volt akkoriban.

A múltban nem csak az érzelemkitörést, és az ingerlékenységet tekintették a hisztéria tünetének, hanem a nők szexuális vágyait és frusztrációját is, valamint azt, hogy a hüvely túlzott nedvesedése, és az erotikus fantáziálás is a hisztéria jele.

A „betegséget” történelembéli gyógyítása a vulvamasszázs volt, ami „hisztéria rohammal”, vagyis orgazmussal végződött. Ez a módszer a reneszánsz korban kezdett terjedni, de igazán ismert a viktoriánus korban lett. A XIX. században az orvosok által előidézett „rohamok”, Európában és az USA-ban váltak igazán divatossá, ezért nem csoda, hogy általuk sok pénz vándorolt az orvosok zsebébe.

Az orvostudomány azonban fejlődött, és a XIX. század végén megjelent, és elterjedt a vibrátor, amit eleinte orvosi eszköznek tartottak, s ezzel „kezelték” a női hisztériát, mert az orvosok már vadul keresték azt az eszközt, amivel helyettesíthetik a kezüket.

Rachel Maines kutatásai rámutattak, hogy a hisztériát egy sokkal kellemetlenebb módszerrel is próbálták kezelni. Ez a négy-öt percig tartó vízsugár-terápia volt. Ennek a menetét egy francia orvos írta le az 1800-as évek közepén. Ebből kiderült, hogy kezdetben kellemetlen volt a magasnyomású hidroterápia, de később a hideg víz hatására, a bőr kipirult, a páciens szervezetének egyensúlya helyreállt, és a hangulatát is feldobta.

Az orvostudomány meglepően későn jött rá, hogy a hisztéria, és az arról kitalált abszurd magyarázatok csak egy áltudomány részei. Ám még ennek ellenére is az Amerikai Elmegyógyászati Egyesület az 1950-es évekig orvosi fogalomként tartotta számon a hisztériát.

A „hisztériás neurózis” pedig 1980-ig benne volt a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvében, amit a modern elmegyógyászat bibliájaként tartanak számon.

A téves orvosi diagnózisok hatása a mai napig érezhető, hiszen az „őrült” és a „hisztériás” megbélyegzés súlyosan rombolja a nők önérzetét.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)