Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

A budapesti Sisi emlékmű története

Tetszik a cikk?

Amilyen nehéz sors jutott Erzsébet királynénak, olyan kálváriát élt át az emlékére avatott fővárosi szobor is.sisiAz 1848-49-es forradalom és szabadságharc véres leverése miatt Ferenc József nem nevezhető a magyar történelem legszerethetőbb királyának, a felesége, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, Erzsébet királyné, avagy becenevén Sisi, mégis a magyarok kedvenc uralkodójává vált.

Ennek a népszerűségnek az egyik oka az volt, hogy a királyné hajlandó volt megtanulni a magyar nyelvet és érdeklődött a kultúránk iránt, miután Ferenc József eljegyezte. Az esküvőig a házi tanítója Majláth János gróf (aki osztrák szimpatizáns volt) készítette fel Erzsébetet az uralkodó feleségének szerepére. Valószínű, hogy Sisi Majláth János gróftól hallott először magyar szót.

1860-ban az ugyancsak magyar származású Ferenczy Ida lett Sisi felolvasónője, később a titkára, emiatt a királynét még inkább érdekelte Magyarország. Ferenc József felesége hamarosan barátságot kötött gróf Andrássy Gyulával.

Sisi kapcsolata azonban akkor erősödött meg igazán a magyarokkal, amikor 1867. június 8-án a budai Nagyboldogasszony templomban (mai Mátyás-templomban) Ferenc Józsefet és őt Magyarország királyává és királynéjává koronázták.

A régi hagyományokhoz illően, az ország ajándékot adott a királynak, ami a gödöllői Grassalkovich kastély volt. Sisi ezt a kastélyt tekintette igazi otthonának. A királyné élete azonban gyászba fordult, amikor a trónörökös Rudolf 1889-ben megölte magát.

A veszteség annyira elkeserítette Sisit, hogy ettől kezdve feketében járt és álnéven utazgatott. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnő álnéven jelentkezett be egy genfi szállodába, majd másnap, amikor az udvarhölgyei kíséretében kiment az utcára, akkor az olasz anarchista, Luigi Lucheni, egy tűhegyes reszelővel mellkasba döfte a királynét, aki másfél óra múlva meghalt.

A tragédia után a magyarok emlékművet szerettek volna állítani a királyné tiszteletére Budapesten. Az első tervpályázatot 1900-ban írták ki, de az elbukott, akárcsak a következő négy, majd végül az ötödik, 1919-ben, sikeresnek bizonyult. A győztes pályázat többféle javaslatot tett az emlékmű elhelyezésére.

A szobor körül évtizedeken át folyt a huzavona, de végül 1932-ben elkészült. Az emlékművet az Eskü, a mai Március 15-e téren állították fel. Zala György szobrászművész és Hikisch Rezső műépítész munkájában boltíves, kupolás épületben, egyfajta tempiettóban volt látható a királyné ülő alakja. Miután elkészült a műalkotás, hatalmas avatási ünnepséget rendeztek, aminek dátuma 1932. szeptember 25-e volt.

A szertartáson díszruhás testőrök, koronaőrök, népviseletbe öltözött fiatalok és cserkészek állták körül a szobrot, amit a kormányzó és rengeteg előkelőség koszorúzott meg, megkondították Budapest összes templomának harangját és 33 díszlövést adtak le a Dunára.

A nagy ünnepség ellenére sokan kritizálták az emlékművet a szobor fölötti építmény és a helyszín miatt, ami eredetileg a budai vár vagy a Városliget lett volna. Ezt követte Budapest ostroma, amiben a szobor nem szenvedett súlyos károkat, mégis lebontották az 1950-es években és egy sülysápi raktárba vitték, ahol évtizedeken keresztül porosodott. A szinte teljesen elfeledett szobrot Ráday Mihály találta meg és ugyancsak ő kezdeményezte a szobor újbóli felállítását.

1986 telén Erzsébet királyné szobra új helyre költözött, az Erzsébet híd budai hídfője alá, de az eredeti kupolás építményt nélkül, mert arra nem volt pénz. Miután sokan szóvá tették, hogy nincs felirat az emlékművön, ezért hamarosan a talpazatra rávésték Erzsébet királyné születési és halálozási évszámát.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*