Leszámolt a hamis hiedelmekkel Ablonczy Balázs történész a Trianon legendák című kötetében.trianonA tudatlan szakértők elbántak Magyarországgal: A hiedelem szerint a békekonferencián jelenlévő szakértők nem értettek a földrajzhoz, de titkos tervekkel érkeztek, emiatt alaposan elbántak a magyarokkal.

A valóság ezzel szemben az, hogy a brit szakértők közül többen is jó kapcsolatot ápoltak a magyarokkal, ráadásul elsősorban földrajztudósok, történészek voltak köztük, akik nagyon is tisztában voltak a térség problémáival.

Az angolszász szakértők pontos elképzelésekkel érkeztek a békekonferenciára, ahol a wilsoni elvekhez jobban illő, a magyarok számára a trianoni határoknál sokkal kedvezőbb terveik voltak. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy a békekonferencián hihetetlen propaganda-hadjárat és lobbitevékenység folyt, ám Magyarország ebből teljesen kimaradt, mert az antant képviselői 1919 januárja és 1920 januárja között egyetlen magyar politikusnak sem engedték, hogy Franciaországba utazzon.

Még az aláírás helyét sem tudjuk: A magyar történeti szakirodalom általában azt állítja, hogy a magyarok számára kedvezőtlen békét a versailles-i kastély hatalmas kertjében található Kis-Trianon palotában írták alá. Az igazság az, hogy a korabeli francia lapok egybehangzóan állítják, hogy a békeszerződés aláírására a Nagy-Trianon palota hatalmas Cotelle-csarnokában került sor.

Szabadkőműves összeesküvés: Az összeesküvés-elmélet hívei szerint a szabadkőművesek a trianoni béke igazi felelősei. Valójában a békekonferencia két legfőbb döntéshozója, Clemenceau és Poincare elnök, nem tartozott a szabadkőművesek közé, és inkább arról volt szó, hogy a nagyhatalmak szándékai miatt bomlasztották fel a Monarchiát.

Cseh hazugságok a hajózható patakokról: A trianoni határok a legtöbb helyen nem a természeti akadályokat követik, tehát ezek abszurdnak, véletlenszerűnek tűnhetnek, ezért megszületett az a legenda, amely szerint a csehek azzal akartak még több területet szerezni, hogy a békekonferencián azt állították, hogy a vékonyka patakok hajózható folyók.

Az elmélet szerint a csehek könnyen meggyőzhették az antanthatalmak hozzá nem értő, a területet egyáltalán nem ismerő képviselőit. Az igazság azonban az, hogy egyfelől a brit, a francia és az amerikai szakértők jól ismerték a Monarchiát és annak problémáit. Másfelől az utódállamok hadászati szempontjai álltak az irreálisnak tűnő határok mögött.

Clemanceau azért tolt ki a magyarokkal, mert haragudott magyar menyére: A francia miniszterelnök fia tényleg feleségül vette a magyar származású Michnay Idát, aki megcsalta a férjét, ezért a házasság válással végződött.

Clemenceau azonban nem érzett ellenszenvet a magyar lány iránt, ugyanis kettejük levelezése azt bizonyítja, hogy Clemanceau kedvelte Idát, akit a válás után nem száműztek a Clemenceau családból. Ezt bizonyítja, hogy Ida 101 éves korában a család franciaországi kastélyában halt meg.

Habár Clemenceau nem haragudott a fia válása miatt, az mégis igaz a francia miniszterelnöknek hatalmas felelőssége volt a trianoni békeszerződés megkötésében, ám ebben az esetben a motivációját az általa helyesnek vélt elvek, stratégia megfontolások adták. Az elnök Franciaország érdekeit nézte, és a német kérdéssel foglalkozott. A békekonferenciáról szóló emlékirataiban alig akad szó, ami a magyarokról szólna.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)