Múzsák, költők és főhősnők esetében is találkozhatunk a népszerű keresztnévvel.annaSárvári Anna: A kritikák és a leírások szinte meg sem említették a nem túl sikeres színésznőt, ám Juhász Gyula az irodalom egyik leghíresebb Annájává tette, hiszen a költő 30 évig rajongót a Múzsáért, akihez csodás, szerelmes, vágyakozással teli verseket írt.

Juhász Gyula Nagyváradon látta meg először az akkor 21 éves nőt. A költő a színházban, az ablaka alól figyelte a színésznőt, akivel csak kétszer-háromszor találkozott. 1909 őszén Anna elment Váradról, úgyhogy többé nem találkozott a költővel.

Juhász Gyula 1937-ben halt meg, míg az addigra már nehéz körülmények között élő Anna 1938-ban, Anna nap előtt, július 25-én ölte meg magát. A színésznő mellett megtalálták Juhász Gyula könyvét, amiből kiderült, hogy az élete utolsó pillanataiban is Anna-verseket olvasott.

Anne Hathaway: Állítólag Shakespeare 18 évesen vette el a nála 8 évvel idősebb Anne-t, akinek az apja úgy rendelkezett a halála előtt, hogy a lánya leendő férjének 6 fontot, 13 shillinget és 4 pennyt kell fizetnie azért, hogy elvigye a háztól a lányt.

A házassági engedélyt Temple Graftonban kapták 1582. november 27-én Wm Shaxpere és Annam Whateley nevére kiállítva. A házasság más dokumentumaiban már a William Shagspere és Anne Hathewey szerepel.

Egyes vélemények szerint két különböző nőről van szó, és a drámaírónak azért kellett elvennie Hathawayt, mert teherbe esett. Sok történész szerint az esküvő után Shakespeare azonnal elment, hogy színházat csináljon, majd a következő hét évben alig találkozott a feleségével.

Shakespeare és Anne házasságából egy lánygyermek és egy ikrek született. A drámaíró nem törődött különösebben a feleségével, aki a végrendeletben is csak a második helyen szerepelt, ugyanis Shakespeare a gyerekei között osztotta el a vagyona nagy részét. Hét évvel Shakespeare halála után Anne követte a sírba a férjét.

Szabó Magda Annuskája: Az idén 100 éve született, költőként indult Szabó Magda első nagy sikerű prózai művét 1953-ban írta meg, majd a történet 1958-ban Freskó néven jelent meg. A kisregény főszereplője a művész, szabadon gondolkodó, kreatív Annuska.

A főhősnő karaktere a kreativitást, az ösztönös tehetséget, a leküzdhetetlen alkotói vágyat, a szabadságot, a függetlenséget, a meg nem alkuvó öntörvényűséget, a képmutatás nélküli, őszinte életet jelképezi.

Anna Karenina: Tolsztoj halhatatlan hősnője tökéletesen megtestesítette a XIX. század tipikus nőalakját. Anna Karenina kisszerű, de a sorsába beletörődni nem akaró nők archetípusa, akit Tolsztoj nem kedvelt.

Az író tehetségét bizonyítja, hogy az Anna Karenina nem csak egy házasságtörő nőszemély története, hanem a XIX. századi orosz társadalom kiváló ábrázolása, amiben Anna személye egyszerre taszító és vonzó.

Szabó T. Anna: A kortárs irodalom egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb képviselője a Kolozsváron született és 1987-ben Magyarországra költözött Szabó T. Anna, aki egyetemistaként kezdett publikálni. Az író-költőnő több, mint 25 éve Dragomán György felesége, akivel kölcsönösen segítik, ihletik egymás. Szabó T. Anna első kötete, A madárlépte hó, 1995-ben jelent meg.

Édes Anna: Kosztolányi a felesége ötletét felhasználva írta meg az Édes Annát, ami novellának indult, ám végül regény lett a gazdáit meggyilkoló, tökéletes szolgálólány története. Sok irodalomtörténész úgy gondolja, hogy a lélektani regények első magyar remeke az Édes Anna.

Kosztolányi idejében a kor pszichológusai sok írót megihlettek. Kosztolányit érdekelte, hogy mi játszódik le a emberi lélek mélyén, aminek eredménye az Édes Anna, amiből természetesen film is készült.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)