Önmagukban jelentéktelennek tűnő dolgok változtatták meg történelmet.mbA szemeteszsák, amely leleplezte az évszázad gyémántrablását: 2003-ban betörés történt az antwerpeni Gyémánt Világközpontba (AWDC). A tolvajok, akik áthatolhatatlannak hitt biztonsági rendszeren jutottak át, több, mint 100 millió dollár értékű zsákmánnyal menekültek el.

Egy nappal a lopás után August Van Camp szemeteszsákot talált, ezért panaszt tett a rendőrségen. A hatóság megvizsgálta a szemeteszsákot, amiben videókazettát, félig megevett szalámis szendvicset és egy üres borítékot talált, amin az „Antwerpeni Gyémántközpont” felirat állt.

Ez volt az első forró nyoma a rendőrségnek, ami elvezette őket a „Torinói Iskola” nevű banda egyik magas rangú tagjához. A rendőrség letartóztatta Leonardo Notarbartolót, aki 10 év börtönt kapott. A társait nem adta ki.

Egy elírás, ami megbuktatott egy parlamentet: 1999-ben a kuvaiti parlament kinyomtatta a Korán állami verzióját, amit ingyen megkaptak az ország állampolgárai. A kiadó azonban pocsék munkát végzett. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy az állampolgárok felháborodjanak a hibás és hiányzó versek miatt. A botrány a parlament feloszlatásáig fajult.

A vonatút, ahol a molekuláris orvostudomány megszületett: 1940-ben Irving Sherman orvostanhallgató volt a Johns Hopkins egyetemen, ahol megfigyelte, hogy a sarlósejt-betegek vörös vérsejtjein máshogy jár át a fény, mint a normális sejtek esetében.

Hopkins publikálta az észrevételeit, ami nagy visszhangot kapott, és eljutott William Castle-hez, a Harvad orvosprofesszorához, aki évekkel később egy vonatfülkében találkozott Paulinggal, akivel a biológiáról kezdtek beszélgetni.

1949-ben Linus Pauling, a kollégáival, Harvey Itanóval, S.J. Singerrel és Ibert Wells-szel jelentette meg a Sarlósejtes vérszegénység, molekuláris betegség című tanulmányt, ami először bizonyította be azt, hogy az abnormális probléma emberi betegségeket okozhatnak.

A szoftver-frissítés, amelytől összeomlott egy bankóriás: 2012. június 19-én a megszokott módon indult a nap a Royal Bank of Scotland csoportnál, ahol a technikai stábnak frissítést kellett végrehajtania a CA-7 szoftveren, ami a bank fizetési rendszerét szabályozta.

Állítólag egy tapasztalatlan operátorra bízták a feladatot, aki véletlenül kitörölte a rendszer egész adatbázisát. A hiba miatt több millió ember 6 napon keresztül nem tudott pénzt felvenni a banktól és az online utalások is lehetetlenné váltak. Egy 7 éves kislány életveszélybe került, mert a családja nem tudta kifizetni a kezelését.

Az áramszünet, amelyből a hip-hop diadalmenete lett: A hip-hop alapítójának Dj Kool Herc-et tartják, aki 1973-ban indította el a műfajt. 1977-ben megjelent néhány konkurens, például a Grandmaster Fladh és Afrika Bambaataa, de még mindig szűk közösségről volt szó.

1977. július 13-án, a pénzügyi válság sújtotta New York és környékének nagy része elsötétült, ráadásul hatalmas hőség és egy sorozatgyilkos, David Berkowitz is megkeserítette az emberek életét.

Állítólag sok DJ kihasználta az áramszünet adta lehetőséget, és komoly felszereléseket loptak maguknak. Az áramszünet utáni napon már ezer új DJ reklámozta a hi-hopot a lopott holmikkal.

A felhők, amelyek megmentették Kokurát és Nagaszaki végzetét okozták: 1945. augusztus 9-én, Tinian szigetéről szállt fel a Bockscar B-29-es bombázó, fedélzetén a Fat Man (Kövér Ember) nevű atombombával, amit Nagaszakira dobtak le, ám nem ez a város volt az eredeti célpont.

A terv szerint a Bockstarnak találkoznia kellett volna útközben két másik repülővel, a Great Artiste-tal és a Big Stink-kel, ám az utóbbi nem érkezett meg. A másik két gép 50 percet várt, majd tovább haladt a cél felé, de ekkora már felhők gyülekeztek az eredeti célpont, Kokura felett. A Bockscar üzemanyaga kezdett kifogyni, ezért a legénység Nagaszaki felé irányította a gépet…

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)