Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Budapest legnépszerűbb találkahelyei a századfordulón

Tetszik a cikk?

Hova jártak a szerelmesek a békeidőkben?korzoMár akkor is a legromantikusabb hely a Városliget volt: A szegényebb rétegek fiataljai számára már a századfordulón is népszerű találkahely volt a Városliget, ugyanis a XIX. században ott működött a Vurstli, körhintákkal, büfével, látványosságokkal.

A mutatványosoknak az ezredévi ünnepségre épülő intézmények és tereprendezés miatt másik helyet kellett keresniük maguknak. A felszabadult területen, amit ma Vidámparkként ismerünk, felépült az Ős Budavár komplexum, ahol megépítették a török kori budai vár kicsinyített mását.

A falak mögött vendéglők, kocsmák, borkimérések, sörözők, mulatók, lacikonyhák, török kávézók, nagykávéházak, pezsgőspavilonok (a leghíresebb Wabitsch Lujzáé volt) és csarnokszerű vendéglők kaptak helyet.

A vendégeket mutatványosok, a fakírok, cirkuszi csepűrágók, zenés darabok szórakoztatták, ám a korabeli Európa legnagyobbnak számító központja 1908-ban csődbe ment. Később itt épült meg az Angol Park, aminek árai túlságosan borsósak voltak a szegényebbeknek, akiknek innentől kezdve a Gellért-hegy és a Népligetbe költözött Vurstli jelentette a szórakozást.

Egy magára valamit is adó úrilány nem léphetett be ezekre a helyekre, de a műjégpályán ő is randevúzhatott a kiszemelt férfival, de csak úgy, hogy közben gardedámok figyelték. A műjég mellett található Városligeti Café ma is működik.

Intim szobák városszerte a röpke szerelemnek: A századforduló idején csak a lehető legritkább esetben fordult elő, hogy egy gazdag nemes vagy polgár annyira beleszeressen egy nincstelen, ledér nőbe, hogy törvényesítse a kapcsolatot.

Az eltérő társadalmi rétegekbe tartozó párocskák viszonya gyakran csak a testiségre korlátozódott, ahol a férfi anyagi javakkal halmozta el a hölgyet, aki ezért kedvességgel és szépséggel fizetett. A XIX. és XX. század fordulóján Budapesten közel ugyanannyi mulató működött, mint a magyar fővárosnál hétszer nagyobb Párizsban.

A Király utca környékén bőven válogathattak a párocskák az szobáztató helyek közül. Budapest híres és elegáns bordélyai, „kulturális szalonjai” a Károlyi-kert közelében található utcák környékén voltak. A szegényebb rétegeket a Tabán intézményei várták, de a mai belváros bérházai közül is nem egyben akadt alkalmas helyiség a légyottra.

Európa egyik legelegánsabb sétaútja, a Duna-korzó: A budapestiek életében mindig is az egyik legnépszerűbb ismerkedési forma volt a korzózás, sőt, egyfajta társadalmi státusszá nőtte ki magát az Andrássy úton, majd később a Duna-korzón való sétálgatás.

A századforduló utáni esztendőkben megnőtt a Dunapart népszerűsége, köszönhetően a víz felől érkező kellemes szellőnek, gyönyörű budai panorámának, éttermeknek, szállodasornak, kávéházaknak és uzsonnázóhelyeknek.

A főváros kávéházai a nők számára is nyitottak voltak: A századfordulón Budapest élen járt a fejlett kávéházi életbe. Ebben az időben az európai kávéházak még nem nagyon fogadtak női vendégeket, de a magyar főváros ebben is úttörőnek számított.

A századfordulótól kezdve egyre több hölgy foglalhatott helyet a budapesti kávéházakban. Kezdetben polgárok és értelmiségiek feleségei tértek be, de a XX. század első éveitől kezdve egyre több fiatal nő időzött egyedül, a barátnőivel vagy a kísérőivel a kávéházakban.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*