A szigetországban megkóstolhatod a bálnahúst, a lundát, cápát, esetleg a főtt bárányfejet.icelandA múltban az emberek nem mehettek el a boltba, hogy megvegyék azt, amit enni szeretnének, ugyanis nekik még be kellett érniük azzal, ami körülöttük élt, megtermett. Izlandon az első telepesek főleg nem válogathattak, hiszen az ország éghajlata miatt nem terem meg minden a földeken.

Ennek is köszönhető, hogy az izlandiak a hétköznapinak számító bárány és hal mellett más, kifejezetten bizarr ételeket készítettek, amiket még ma is megesznek a helyiek, de a turisták is megkóstolhatják.

Ijesztő fogások: Izlandon külön fesztiválokat szerveznek, hogy bemutassák a történelmi ételeiket, amelyek között szerepel az erjesztett cápa, főtt bárányfej, vagy például a pácolt herék.

Lunda: Izland ikonikus madarát a helyiek és a turisták is szeretik, ám az izlandiak nem kizárólag a természetben látják szívesen, hanem a tányérjukon is. Tulajdonképpen ez nem meglepő, hiszen a múltban az emberek abból próbáltak ételt készíteni, amiből sok volt a közelükben.

Ez Izland esetében is igaz, ugyanis régen a partokon letelepedett közösségeket nem érdekelte, hogy mennyire aranyos egy madár, hanem csak azzal foglalkoztak, hogy minden elérhető forrást felhasználjanak a túlélésükhöz.

A lunda más országokban védett faj, de Izlandon és a Feröer szigeteken a mai napig engedélyezett a fogyasztásuk, ugyanis mindkét nemzet konyhájának részét képezi már évszázadok óta, ráadásul nyaranta nagyjából 10 millió lunda költözik Izlandra.

A legnagyobb populáció a Westman szigeteken él, ami a világ lundanépességének a 20 százalékát teszi ki. Habár úgy tűnik, hogy nem fenyegeti a kihalása veszélye a lundákat, mégis az elmúlt években megfogyatkozott a számuk.

A lundanépesség csökkenésének elsődleges oka a változó éghajlati körülmények miatt kieső tenyészidőszakok, ami miatt átmeneti időre betiltották a vadászatukat. A lundatelepek gondos szabályozása miatt még találkozhatunk a lundahússal, ami füstölve vagy főzve pastrami ízére hasonlít.

Bálnahús: Az izlandi konyha legvitatottabb étele a bálnahús. A bálnavadászat a XII. században vette kezdetét az országban, ahol a XIX. század végéig lándzsát használtak az emberek, akik ez követően átszoktak az új technológiákra.

1986-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság az egész világon betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, amit 1989-re sikerült is megállítani Izlandon, ám 2006-ban ismét elkezdődött a bálnavadászat, az Izlandi Halászati Bizottság ellenőrzése alatt. Ennek értelmében évente 200 bálnát szabad elfogni. 2017-ben 17 példányt fogtak be.

A bálnahús egy részét a helyi éttermek kapják, míg a többit Japánba exportálják. Habár az izlandiak ritkán fogyasztják, mégis a turistáknak szívesen kínálják. A nemzetközileg kétes érzéseket kiváltó bálnahús állítólag finom, magas a tápértéke, és jól illeszkedik az egészséges étrendbe.

Skyr, az izlandi joghurt-sajt: Az Izlandi Nemzeti Múzeumban állították ki azt a három szürkének tűnő tárggyal megtöltött üveget, amely egy több, mint ezer éves skyr vacsora maradéka. A skyr egy olyan tejtermék, ami leginkább a joghurtra hasonlít, mégis sajtként tartják számon.

Amikor a vikingek letelepedtek a szigeten, akkor magukkal hozták a gasztronómiájuk sajátosságait is. Az azóta eltelt időkben a Norvégiából származó ételeknek rengetegféle variációja született, de a skyr az egyetlen, ami az izlandi boltokban megtalálható, de az anyaországban nem.

A skyr sovány tejből készül. Miután leválasztják róla a tejszínt, pasztörizálják és hozzáadják az élő kultúráját. Később vaníliával, bogyós gyümölcsökkel, mangóval, kókusszal, esetleg édesgyökérrel ízesítik.

(Forrás: divany.hu)