Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Közutálat tárgya lett a krumpli

Tetszik a cikk?

A burgonya elterjedésének legérdekesebb történelmi állomásai.krumpliA C-vitaminban, káliumban gazdag, tápláló burgonya történelméről kevesen feltételeznék azt, hogy az elterjedése nem egy száraz és unalmas történet, hanem egy igencsak kalandos utazás, amelynek állomásain előfordult, hogy jósoltak vele, míg máskor majdnem megölte az angol királyi udvart.

Íme a krumpli történelmének legszórakoztatóbb történetei!

Szarvasgombának hitték: Gonzalo Jimenez de Quesada hozta be Európába a burgonyát a XVI. században. A spanyol felfedezőnek valójában fogalma sem volt arról, hogy mi a gumó, ami ránézésre a szarvasgombára hasonlított, ezért a tartuffo nevet adták neki. A spanyol matrózok hamarosan rájöttek, hogy krumpli fogyasztásával megelőzhető a skorbut.

Majdnem megölték vele a királyi udvart: Sir Walter Raleigh, angol felfedező a jóindulata jeleként burgonyát küldött I. Erzsébet királynőnek, aki lovaggá ütötte a gyarmatosító sikereiért. A baj az volt, hogy Walter nem a gumót, hanem a mérgező termést és a levelét küldte el a királynőnek és udvarának, ezzel megbetegítve a nemeseket.

Ezt követően sok időbe tellett, mire az angol előkelőségek új esélyt adtak a krumplinak, aminek a fogyasztásától a köznép félt. A burgonya megítélésén tovább rontott, hogy olyan tévhitek terjedtek el, amelyek szerint leprát és szifiliszt terjeszt, ha pedig egy terhes nő krumplit fogyaszt, akkor vízfejű babát fog szülni.

A burgonyával több éhínség is megelőzhető lett volna, de az emberek inkább belehaltak az alultápláltságba, mintsem egy falat krumplit egyenek. Az 1774-es porosz éhínség idején Nagy Frigyes király ingyen burgonyát küldött a népnek, de az emberek nem nyúltak ahhoz, ezért az uralkodó megparancsolta a katonáknak, hogy erőszakkal tömjék az éhezőkbe az egyetlen elérhető táplálékot.

Csellel vált a szegények eledelévé: Antoine Augustin Parmentier botanikus-gyógyszerész porosz fogságba esett a hétéves háború (1756-1763) idején. A raboskodás közben krumplit kellett ennie a tudósnak, aki hamarosan rájött, hogy a növény finom és egészséges.

Parmentier a francia éhínség idején meggyőzte XVI. Lajost, hogy rendelje el a burgonyaevést. Mivel ez kevés volt, ezért a király úgy döntött, hogy látványosan őrizteti a burgonyaföldeket, ezzel arra buzdítva az éhező embereket, hogy lopják el a termést.

Magyarországon is divat volt a krumpliundor: Hazánkban a Habsburg Birodalom iránt érzett közutálat jelképévé vált a krumpli, ugyanis 1802-ben egy rendelet előírta, hogy 40 botütéssel büntetik azt, aki nem termeszt krumplit a birtokán. A magyarok akkor enyhültek meg, amikor II. József bevezette, hogy adókedvezményt kap az, aki krumplit termeszt.

Az inkák mértek és jósoltak is vele: Az inkák az elsők között voltak a krumplifogyasztásban, de ők nem kizárólag főzték, hanem szárították is. Az inkáknak annyira bejött a burgonya, hogy annak több típusát sikerült megkülönböztetniük, a krumpli főzési ideje pedig mértékegységgé vált.

Emellett jósláshoz is felhasználták a burgonyát. Ez úgy nézett ki, hogy felástak egy tetszőleges burgonyaültetvényt. Ha páros számú gumót találtak a föld alatt, akkor az inkák örültek, páratlan szám esetén balszerencsére készültek.

Az inkák kegyetlen rituáléi a krumplira is kiterjedtek, ugyanis megcsonkított áldozatokkal kedveskedtek a burgonyaistennek, Axomamának.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*