Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Az élelmiszeripar legfurcsább adalékanyagai találhatóak meg a hétköznapi termékekben

Tetszik a cikk?

Nőstény pajzstetvekből kinyert kárminsav, de emberi hajból származó L-cisztein is található az élelmiszerekben.hajAmikor az ember eszik, akkor jellemzően nem az összetevők listáját olvasgatja, ami nem baj, mert lehet, hogy egy életre elmenne a kedve még a kedvenc ételétől is, ha megtudná, hogy egyik-másik adalékanyagot miből készített az élelmiszeripar.

Arany és ezüst: Az édességek és a sütemények bevonatához használják fel az ezüstöt és az aranyat, hogy ezzel még vonzóbbá tegyék az édességeket. Mivel drága nemesfémekről van szó, ezért csak a prémium kategóriás termékekben találhatóak meg.

Kárminsav: Ezt a vörös ételszínezéket a megtermékenyített, nőstény pajzstetvekből nyerik ki, hogy felhasználják lekvárok, fagylaltok és öntetek előállításához. Ha piros színezékre van szükséged, akkor a kárminsav a legjobb választás, mert egészséges és ártalmatlan. Az eritrozin nevű vörös színezék pajzsmirigy túlműködést okoz.

Ananász: A bromelain miatt van szükség az ananászra az élelmiszeriparban, mert ez egy olyan enzim, amely segíti a fehérjék emésztését. Az ananászt elsősorban a húsiparban használják a szalámik és más húskészítmények előállításához. Hasonló enzimeket nyernek ki a papayából (papain) és a fügéből (ficin).

Halenyv: A sörgyártáshoz a halenyvet, avagy vizahólyagot, mint derítőanyagot alkalmazzák. A halenyvet nagyméretű halak úszóhólyagjából készítik. A vegetáriánusok minden mennyiségben ellenzik a használatát.

L-cisztein: A muffin, a fánk és a croissant sütésekor keverik a liszthez ezt az anyagot azért, hogy rugalmasabb tésztát kapjanak. A ciszteint olyan szerves anyagokból nyerik ki, mint például a kacsatoll vagy az emberi haj.

Annato, az orleánfa gyümölcséből: A sárga és a narancs színű ételszínezéket készítik a trópusi gyümölcs magjából. Az annato illata nagyon hasonlít a szerecsendióéhoz. Általában sajt, margarin és más tejtermékek előállításához használják.

Latex: A rágógumikat eredetileg a Sapodilla fa nedvéből készítették, de ma már majdnem minden rágó alapanyaga a szintetikus polimer. Leggyakrabban ez latex, amit a gumi termékek előállításához is használnak.

Arra nincs bizonyíték, hogy a szintetikus polimerek károsak az emberi szervezetre, mégis azt nem árt megjegyezni, hogy a gyártók azt tanácsolják, hogy tíz perces rágás után köpjük ki a rágógumit!

Kollagén: Erekből, csontból, bőrből és más testrészből nyerik ki a kollagént, azt az állati fehérjét, amiből később a zselatint készítik. Ez a zselatin a gumicukrok, a lekvárok és a fagylaltok, főleg a gyümölcsös ízek, alapanyaga. A fagylaltok másik fura, „húsos” összetevője az állati zsírból nyert kaprinsav.

Kőszénkátrány: Az alluravörös ételszínezéket kőszénkátrányból állítják elő, és halak, édességek, könnyű alkoholos italok színezésére használják fel az élelmiszeriparban. Néhány rémhír szerint mérgező adalékanyagról van szó. Habár ezt kísérletekkel nem tudták bebizonyítani, mégis több európai országban tilos a színezék használata.

Rozmaring: A rozmaringból antioxidánsokat nyernek ki, amik képesek megakadályozni a zsírban gazdag termékek, például a chipsek, avasodását. A mogyorókrémekbe is megtalálható a rozmaringból készült adalékanyag.

Sellak: A nőstény lakktetű fakérget beborító váladékából készül a sellac, ami egy természetes gyanta. Ezt használják fel a jelly beans, a csokoládék és más más édességek bevonatához azért, hogy szép fényesek legyenek.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*