Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Nem először járunk a Földön, ha szeretünk egyedül lenni

Tetszik a cikk?

Négy biztos jele annak, hogy nem ez az első életünk.reincarnationA lélekvándorlás szerint az embernek nem csak egy élete van, mert a halál pillanatában a lélek elhagyja az emberi testet, hogy némi időt a szellemi térben töltsön, majd újjászülessen. Ennek oka lehet az, hogy a léleknek javítania kell a karmáján, vagy még fejlődnie kell.

Általában az ember nem emlékszik az előző életére, de van egy sor jel, ami arra utalhat, hogy nem először jár valaki a Földön. Ezek közé tartózik egy rejtélyes anyajegy, megmagyarázhatatlan fóbia, vagy az, hogy egy vadidegen személy ismerős.

Mivel ezeket a jeleket könnyen meg lehet cáfolni, ezért most négy olyan bizonyíték következik, ami megcáfolhatatlan.

Nagyszerűen olvasunk az emberekben: Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, mert nagyon jól olvasunk az emberekben, akikre néhány perc alatt „rácsatlakozunk”. Az is előfordulhat, hogy képesek vagyunk felismerni valakinek az életstílusát, személyiségét anélkül, hogy régóta ismernénk.

Lelki szinten emberek ezreivel állunk kapcsolatban, tehát nincs olyan őstípus, amellyel ne találkoztunk volna a múltban. Ez nem jelenti azt, hogy egyből ítéletet mondunk valakiről, ahogy meglátjuk, hanem arról van szó, hogy jó megfigyelők vagyunk.

Amikor megfigyelünk valakit, akkor energiát cserélünk beszélgetés közben az illetővel, ezért jobban szeretjük, ha távolról figyelhetünk meg valakit. Számunkra ez természetes dolog. Képesek vagyunk belelátni mások rejtett gondolataiba, tehát gyakran már akkor tudjuk, hogy a másik nem mond igazat, amikor még meg sem szólalt.

Illik, nem illik: Erőltetettnek érezzük a megfelelő és helyesnek vélt viselkedést, ezért nem szívesen pazaroljuk az időnket felületes, értelmetlen párbeszédekre csak azért, mert így illik. Egyébként sem értjük, hogy ez másoknak miért jó.

Míg más szívesen beszélget az időjárásról, addig mi inkább a tudatos álmodásról, állatok jogairól, spiritualitásról csevegnénk. Ebből következik, hogy gyakran nem tudjuk összeegyeztetni az érdeklődésünket másokéval.

Sokszor olyasmit csinálunk, mondunk, amit mások kicsit furának találnak. Ilyesmi lehet, hogy egy parkban ülünk le meditálni, vagy leparkolunk, hogy élvezzük a napsütést. Mindezt nem azért tesszük, mert különbözni akarunk, hanem azért, mert számunkra ez a normális viselkedés.

Szeretjük elszigetelni magunkat másoktól: Nem azért élvezzük az önmagunkkal töltött időt, mert magányra vágyunk, hanem azért, mert olykor szeretünk elvonulni a világ zaja és az emberek elől. Szeretünk csendben, egyedül ülni, nézni a csillagos égboltot, míg mások hangos buliban, nagy társasággal táncolnak.

Ennek oka nem az, hogy remeték vagyunk, hanem az, hogy nincs szükségünk társaságra ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Amikor először jöttünk a világra, akkor megtanultuk, hogy mik a játékszabályok, amelyekkel kellemesebbé tehetjük az életünket. Lehet, hogy nagy társaságban is jól éreznénk magunkat, de esetünkben a társaság fogalma nem ugyanaz, mint másoknak.

Érett lelkünk van: Gyakori, hogy a gyerekek tőlünk kérnek tanácsot, még akkor is, ha fiatalabbak vagyunk náluk, mert értékelik, hogy mindig megértően állunk hozzájuk, valamint tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy bölcsességgel vagyunk megáldva.

Jó néhány életen túl lehetünk, ha tudjuk, hogy milyen fontos a türelem, az őszinteség és az önvizsgálat. Míg másoknak évekig tart megtanulni valamit, addig mi egy esztendő alatt elsajátítjuk az új ismeretet, mert a múltban már átéltük a leckét.

Nem foglalkozunk a társadalmi rangokkal, hírnévvel, mert spirituálisan szeretnénk fejlődni, jobb emberré akarunk válni, valamint szívesen segítenénk másoknak bejárni azt az utat, amin már túl vagyunk.

(Forrás: noiportal.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*