Paranormális jelenségekről meséltek a horgászok.fishingA sikoly: „Az unokatestvéremmel úgy döntöttünk, hogy este kilenckor elindulunk horgászni mert akkor harapnak a legjobban a halak. Találtunk egy a tökéletes helyet, ahol csak ketten lehettünk. A környék csendjét csak a tücskök ciripelése zavarta meg, de ehhez gyorsan hozzászoktunk.

Fél órával később minden elcsendesedett, majd borzalmas sikoly vetett véget a nyugalomnak. A hang a hátunk mögül jött. Az unokatestvérem felé fordultam, aki falfehérré vált. Visszatértünk a horgászathoz, de folyamatosan figyeltük a környéket. Nem hallottunk semmit, de hamarosan így is úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk.

Az autónk mellett zajokat hallottunk az erdő felől. Amikor be akartunk szállni az autóba, akkor egy hálóinget viselő, koszos, összevert nő jelent meg előttünk. Megkérdeztük, hogy szüksége van-e segítségre, de ő csak bámult, majd újra sikoltani kezdett. Azonnal beugrottunk a kocsiba, és elmenekültünk.”

A rombolók: „A gyarmatosító időkben léteztek a rombolók, akiknek a tengerparton állva lámpásokat fogtak, hogy megtévesszék az arra tévedő hajókat, amelyeknek legénységét később megölték. A testeket a vízbe hajították, mert így úgy tűnt, mintha hajótörés áldozatai lettek volna.

Az egyik éjjel Rhode Island közelében horgásztam az apámmal, amikor nagyon furcsa nyomokat találtunk a homokban. Harminc perc ténfergés után visszamentünk az autónkhoz. A kutyánk ekkor kezdett érdekesen viselkedni, de nem foglalkoztunk vele.

Felpakoltunk a kocsira, ám hirtelen észrevettük, hogy olyan fények világítanak a távolban, mintha XVII-XVIII. századi lápmások lennének. Amikor négy régi ruhás alak sétált el mellettünk, akkor elmenekültünk.”

A médium: „Minden évben két hétvégén horgászni megyek két barátommal, de ennek a hagyománynak az egyik évben vége szakadt, mert az egyik barátom nagyon beteg lett. A másik haverom unokatestvére jött helyette.

Késő délután volt, amikor megérkeztünk a helyszínre. Mindig vittünk magunkkal egy rádiót a veszély esetére. Kivetettük a horgot, és sokat beszélgettünk, összeismerkedtünk a barátom unokatestvérével, amikor a rádió furcsa adást fogott. Már az hihetetlen volt, hogy FM-ről átváltott AM-re.

Amikor visszaindulunk a szállásra, akkor a barátom unokatestvére nagyon furcsán viselkedett. A tavat bámulta és mosolygott, de közben félelmet olvastam ki a szeméből. Amikor visszaértünk a kabinba, akkor azonnal a konyhába rohantunk, mert éles hangokat hallottunk.

Minden lábas a padlón hevert. A rádió még mindig furcsa hangokat közvetített. Az unokatestvér az mondta nekem, hogy: „Ne félj, mert ez csak annak a férfinak a szelleme, aki itt élt, és nem örül, ha mások jönnek ide.”
A barátom ekkor árulta el, hogy a rokona médium. Korábban nem hittem az ilyen dolgokban, de ez akkor megváltozott.”

A német katona: „Egy franciaországi tónál horgásztam, amikor pár nap múlva egy különösen szép és nyugodt területre bukkantam. A közelben egy régi kastély állt, amit a II. világháború lövedékei tépáztak meg, ugyanis a tó korábban a francia hadsereg kiképzőterülete volt. A kastély közelében egy férfi elmesélte, hogy rengeteg német katonát öltek meg a tó környékén.

Délutánonként egyre gyakran éreztem, hogy valaki a fák közül figyel. Napról napra közelebb éreztem a tekintetet. Az utolsó éjjel minden ködös volt a tó felett. Elhatároztam, hogy a sátor mellett főzök. Ekkor láttam meg a villanó tűz fényében egy arc körvonalait, ami egy német katonáé volt. Másnap hazamentem.”

(Forrás: bizzarium.com)