Sri Lankán, Mianmarban és Thaiföldön egyre nagyobb teret nyer magának a buddhizmus.
Mindig csak a radikális iszlám hívőkről hallunk, mert ők azok, akik Ázsiában, és Afrikában is számtalan merényletet követnek el a vallásuk nevében. Ám eközben Ázsia déli részén, a buddhista papok terjesztik ki egyre jobban a hatalmukat.

Mint tudjuk, a történelem már bebizonyította, hogy sosincs jó vége, ha elvakult hívők úgy döntenek, hogy csakis az ő vallásuk támaszthat a társadalom elé elfogadható szabályokat, elvárásokat, törvényeket. A buddhizmusról a legtöbben azt gondoljuk, hogy egy békeszerető vallás, pedig, ha kell, akkor a buddhisták is fegyvert tudnak ragadni, úgyhogy ne higgyük, hogy Thaiföldön, Mianmarban és Sri Lankán örülnek az emberek, hogy a szerzetesek egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a társadalomra, akiknek meg akarják szabni, hogy mit szabad és mit nem.

A szerzetesek egyre nagyobb térnyerésére, mindegyik országnak megvan a maga helyi oka, és magyarázata.

Sri Lankán a polgárháború során feszült egymásnak a szingaléz buddhista közösség és a tamil kisebbség, amely a muzulmán, vagy a hindu vallást követi. A háborúnak már vége, ám az azóta eltelt időben, egyre többen gondolták úgy, hogy az ország igazi állampolgárai a szingalézek. Az államvallás pedig a buddhizmus lett. Sri Lankán, aki nem szingaléz buddhista, az betelepült idegen.

Mianmarban, ami korábban Burma volt, az okozott gondot, hogy az ország eddig egy elzárt világ volt, ám most már nyitottak külföld felé, és még csak most szembesülnek a globalizáció következményeivel. Mianmarban nagyon sokféle nemzetség próbál meg egymás mellett élni, ezért ott egyesítő erőnek tekintik a buddhizmust. Ez az ötlet azonban nem tetszik a kisebbségeknek, főleg a muzulmán Rohyngyak ellenkeznek, akik Bangladesből vándoroltak be. A kormány és a lakosság azonban nem foglalkozik velük, mert nem tekintik őket állampolgárnak.

Thaiföldön is a muzulmán kisebbség vette fel a harcot a buddhizmus ellen. Az ott élő muzulmánokkal az is a problémája az államnak, hogy nem tudják eldönteni, hogy a kisebbség a buddhista többségű Thaifölddel, vagy inkább a muzulmán Malajziával szimpatizál.

Ázsia többi buddhista többségű országában egyelőre nem kezdett el terjedni a buddhista fanatizmus, de ez csakis azzal magyarázható, hogy a kormányok nem hagyják, hogy egy vallás szerzetesei vegyék át az ő feladatukat.

A kommunista Kambodzsa és Laosz államokban nagyon kismértékű a buddhista szerzetesek befolyása a társadalomra. Mongóliában a hét évtizedes kommunizmus miatt szorult háttérbe a buddhizmus, és annak tanai. Kínában, és azon belül Tibetben, pedig a kormányzó kommunista párt irányítja vasmarokkal az egyházakat.

A buddhisták és a muzulmánok már többször is egymásnak estek Mianmarban és Sri Lankán, ahol jól láthatjuk, hogy a buddhisták sem különböznek a többi vallás híveitől, ha etnikai és vallási kisebbségeket kell üldözni. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy ameddig lehetnek különböző vallások, és népek, addig harc nélkül senki sem fogja megadni magát egy másik hit szabályrendszerének.

(Forrás: asiaport.hu)