A parajelenségek szakértői szerint, amíg a gyerek nem tölti be a tízet, addig érzékenyebb a természetfeletti világra.
Először nem értik a szülők, hogy a gyerekük miért áll azzal eléjük, hogy van egy képzeletbeli barátja, és kétségbeesve hívják a szakembereket, hogy kell-e aggódniuk. Ők azonban megnyugtatják a szülőket, mert teljesen természetes jelenség, hogy egy bizonyos korban a kicsik maguk mellé képzelnek egy barátot.

Ez annak a jele, hogy gyerek képzelődik, és valószínűleg nagyon élénk fantáziával, és képzelőereje van megáldva. A jelenség azzal is magyarázható, hogy a kicsik még keresik a helyüket a világban, és előfordul, hogy nem tudnak beilleszkedni a többi gyerek közzé, ám vágynak a társaságra, ezért megteremtenek maguknak egy láthatatlan barátot, akinek elmondhatják a titkaikat.

A parajelenségek kutatói véleménye azonban az a témáról, hogy nem biztos, hogy a képzeletbeli barát, csak képzelődés, hanem lehet, hogy valójában egy szellem. Ezt az elméletet azzal támasztják alá, hogy a gyerekek kétéves koruktól kezdve, amíg be nem töltik a tízet, fogékonyabbak a természetfeletti világ megnyilvánulásaira, ezért hétköznapi szinten fogadják a szellemektől kapott üzeneteket.

Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy minden képzeletbeli barát szellem. A szülőknek csak akkor kell gyanakodniuk, ha a gyerek hirtelen félni, szorongani kezd a képzeletbeli baráttól, esetleg még hisztérikus állapotba is kerülhet.

Ha kiderül, hogy a gyerek valóban paranormális jelenséget, szellemet lát, akkor meg kell nyugtatni, hogy a kóborló lélek nem azért van a közelében, mert bántani akarja. Emellett a szellemet meg kell kérni, hogy távozzon.

A legtöbb esetben ennyi elég is ahhoz, hogy megoldódjon a helyzet, mert a szellemek többsége nem akar rosszat, csak örül, hogy valaki érzékeli őket, és ezért a gyerekekkel maradnak.

Ha a gyerek túlságosan is hosszú időn keresztül beszél a szellemekről, akkor lehet, hogy baj van, mert a kóborló lelkek az emberek energiájából táplálkoznak, amitől a gyerek fáradékonyabb, feszültebb lesz, és rettegni fog. Pszichológust akkor kell keresni, ha már nagyon zavaró a gyerek viselkedése, elzárkózik a korosztálya tagjaitól, csak a saját világában kezd el élni, hazudik, titkolózik, nyomasztja valami, amiről nem hajlandó beszélni.

A szakemberek gyakran csak azt tudják tenni, hogy kitörlik a spiritualitást a gyerek elméjéből, ezért jobb, ha a szülő egy ezotériával foglalkozó felnőttet keres, aki tanácsot tud adni. Érdemes auraszakértőhöz vagy léleklátóhoz fordulni, mert ők megállapítják, hogy valóban paranormális jelenséget érzékel-e a gyerek, vagy csak nagyon élénk a fantáziája.