Égi kísérünk nagyban befolyásolta az őseink életét is, akik főleg a mezőgazdasági munkát, és állattartást igazították a különböző fázisokhoz.
A természeti népek mindig is nagy odafigyeléssel szemlélték a Földet kísérő Holdat. De nem csak szerintük van nagy jelentősége a Holdnak, hanem tudósok szerint is sok mindenhez köze van, az égi kísérőnknek. Ilyen például az árapály, vagy a nők havi ciklusa.

A Holdnak azonban már a tudomány előtt is nagy szerepe volt az emberek életében, akik számtalan babonát költöttek hozzá, így a magyarok is, akik felfedezték, hogy az emberekre, állatokra és növényekre is nagy hatással van az égitest. A babonák elsősorban a mezőgazdaságot, és az állattenyésztést érintették.

A föld felett termő növényeket csak növekvő holdnál vetették el. A föld alatt termőket fogyó holdnál. A hagymát, krumplit teliholdkor ültették azért, hogy „telefejű” termés legyen belőlük.

Az állattenyésztésben is léteztek Hold babonák. Az újszülött jószágokat holdtöltekor vették el az anyjuktól, mert úgy gondolták, hogy akkor lesz gömbölyű és kövér. Ám a fogyó Holdnál született baromfinak nem jósoltak fényes jövőt, mert az állattenyésztők úgy vélekedtek, hogy úgy fog elfogyni, vagyis elpusztulni, ahogy a Hold szokott.

A költözködést is a Hold fázisaihoz igazították. Az őseink úgy hitték, hogy a felmenő Holdnál növekedni és gyarapodni fognak a házban. A lemenő Holdnál való költözés ezzel szemben biztos szegénységet jelentett.

Anyagi téren is léteztek Hold babonák. A régi emberek holdtöltetkor mindig tartottak maguknál pénzt, hogy az kitartson az egész hónapban.

A Hol ciklusairól is volt elméletük az embereknek. Némely vidékeken biztosak voltak benne, hogy az égi kísérőnket olyan gyerekek harapdálják, akik az előtt haltak meg, hogy megkeresztelték volna őket, és ezért fogy el újra és újra az égitest.

Más legenda arról szólt, hogy Ádám, vagy Mihály arkangyal arcképe látható a Holdban, míg más rege arról beszél, hogy nem szabad sokáig a Holdba nézni, mert Dávid hegedül rajta, és, ha elpattan egy húrja, az kiveri a bámészkodó szemét.

Kalotaszegen Hold szertartást is tartottak. Ez volt a Szerelemkötés, amit az elhagyott lányoknak holdfogyatkozáskor kellett elvégezniük. A hölgyek a mennykő porát a saját vérükkel keverték össze.

A következő lépésként, a keveréket az újhold napján, pontban éjfélkor, egy kopár helyen elásták. Ettől a varázslattól azt várták, hogy a régi szerető visszamegy a szertartást elvégző lányhoz, és addig vele maradt, amíg a kopár helyen nem nő ki egy fa.

Természetesen a szertartáshoz hozzátartozott néhány varázsige. Más területeken a férfi lábnyomát kellett felvennie az elhagyott nőnek, és újholdkor a saját kapuja küszöbe alá kellett tennie, ha azt akarta, hogy a férfi mindig elmenjen hozzá.

(Forrás: InterNő)