A feminista újságírónő annyira megszerette a 30 nap alatt a férfiak elegáns öltözködését, hogy többé nem akar a női ruhatárral bajlódni.Lucy Rycroft-SmithNőként jól tudjuk, hogy milyen macerás tud lenni a reggeli öltözködés, főleg akkor, amikor muszáj elegánsan megjelennünk a munkahelyünkön. Oda kell figyelnünk a színekre, a stílusra, és még a cipőnek is illik magassarkúnak lennie, ugyanis hiába fájdul bele már abba a gerincünk, hogy csak ránézünk a lábgyilkos tűsarkúra, ennek a viselését követeli meg tőlünk a társadalom.

Ezzel szemben a férfiak előkapják az egyik elegáns öltönyüket, nyakkendőt kötnek, végül belebújnak a kényelmes bőrcipőbe. De vajon tényleg ennyire könnyű a férfiaknak, vagy valójában nekik is végig kell feszengeniük a munkanapot?

Erre volt kíváncsi Lucy Rycroft-Smith is. Az angol újságírónő, aki egy feminista magazinnak dolgozik, úgy döntött, hogy 30 napon keresztül elegáns férfiruhákban fog járni. Az újságíró ötlete egyfelől onnan jött, hogy októberben a „nyakkendők hónapját” ünnepelték, valamint Lucy Rycroft-Smith egy olyan településen él, ahol mindennapos, hogy elegánsan öltözött emberek járják az utcákat.

Az újságírónő kellemesen csalódott a harminc nap alatt, hiszen sokkal kényelmesebbnek találta a férfiak elegáns ruháját, mint a nőkét. A tapasztalata az, hogy a női blézereket szándékosan tervezik úgy, hogy azok minél több szexinek nevezett testrészt mutasson a nőkből, illetve az sem a véletlen műve, hogy szűkre szabják őket, mert így emelik ki a feminin formákat.

A magassarkú cipő viselete is igazi horror a nők számára, akiknek a gerince és a lába teljesen tönkremegy a lábbelik miatt. Lucy Rycroft-Smith ezért is tartotta fontosnak a férfi és női cipők közötti különbség kiemelését. Az újságírónő szerint a férfiak alkalmi vagy üzletkötésekre viselt cipője sokkal „lábbarátibb”, mint a női változatok.

A harminc napon át tartó kísérlet során Lucy Rycroft-Smith azt is felfedezte, hogy míg a nőknek rengeteg holmi közül kell kiválasztaniuk a megfelelőt, addig a férfiak számára sokkal kisebb a választási lehetőség, mert csak néhány fajta ingből, öltönyből és kicsivel több nyakkendőből állíthatják össze a ruhatárukat.

A férfiak kényelmes öltözködése annyira megtetszett az újságírónőnek, hogy a 30. nap után sem hagyott fel vele. Lucy Rycroft-Smith a melltartókat férfi bőr lábbelikre cserélte, ugyanis saját bevallása szerint, még soha nem viselt olyan ruhát, ami ennyire kényelmes.

Az is a férfi holmik mellett szól, hogy az újságírónő könnyen tudja szabályozni velük a hőmérsékletét, de az sem elhanyagolható indok, hogy egyszerűen lenyűgözőnek találja ezeket a holmikat.

Lucy Rycroft-Smith arról is beszélt, hogy azzal, hogy a kísérlet után nőiesre szabott nadrágot vett fel, ami csak hasonlít a férfiakéra, észrevette, hogy milyen szűkek, a szabásukat pedig nem lehet megbocsátani a tervezőnek. Mindez nagyon jól mutatja, hogy a divatvilág, és azon keresztül a társadalom, mennyire a nők szexualizálását tartja fontosnak.

Amennyiben tehát egy nő komoly beosztásban dolgozik, akkor már-már kötelező, hogy nőként hangsúlyozza a csábító vonalait, ez pedig nagyon gyakran azzal jár, hogy a hölgyek egész nap feszenghetnek a kényelmetlen szettekben, míg a férfiak élvezik a kényelmet.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)