Hétköznapi jelképek, amelyeknek a háttere nem teljesen az, amit sokan hisznek.crossbonesPlay, pause, és stop: Rejtély, hogy kinek köszönhetjük ezeket a jeleket. Az egyik elképzelés szerint Wassily Kandinsky művész, a másik szerint Rain Wersem, az első kazettás lejátszók egyik alkotója találta ki.

A „stop” és a „play” szimbólumának logikája az, hogy a négyzet egy stabil forma, a háromszög viszont a mozgást, előrehaladást jelképezi. A zenei jelzések esetében a szüneté a „сaesura”-ból származik. A „rekord” azért lett piros gomb, hogy senki se nyomja meg véletlenül.

Koponya és csontok: A halál szimbólumának tartjuk a koponyát (néha csontokkal), pedig az öröklétet és az újjászületést is jelképezi, ugyanis a csontok nem bomlanak le a halál után. Ez a oka annak, hogy ez a szimbólum látható az európai temetők kapujában, illetve ezért tisztelik annyira a művészek.

Élet csillaga: A sürgős orvosi segítség szimbóluma. A jelkép hat sugarának mindegyike a sürgős orvosi segítség egy-egy funkciójára utal: észlelés, jelentéskészítés, válaszadás, helyszíni gondozás, ápolás a mentőautóban és a végleges ellátás. A szimbólum középpontjában Aszklépiosz, az orvostudomány görög istenének botja áll.

Olimpiai gyűrűk: Kiderült, hogy Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok alapítója szerint a szimbólum azt hívatott üzenni, hogy minden ország zászlajának színe benne van a gyűrűk és a háttér fehér színében, vagyis azt jelképezi, hogy mindenki benne van a játékokban.

A vörös kereszt: A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a jelképe Svájc lobogója, ugyanis ebben az országban találták ki, hogy szükség van egy szervezetre, ami ingyen segít a sebesülteknek és a betegeknek.

Jack és töklámpás: Az ír legenda szerint egy nagyon gonosz kovács, Jack, a halála utá a világban bolyongott, mert se a Mennyországba, se a Pokolba nem fogadták be a lelkét. Az ördög megsajnálta Jacket, akinek egy örökké égő parazsat adott a Pokolból, hogy legalább legyen mivel világítania a sötétben. Jack fogta a parazsat és egy cukorrépába tette, amiből lámpást faragott. A cukorrépát csak sokkal később váltotta fel a tök, mert az esztétikusabb.

Triquetra: Semmi köze a boszorkánysághoz ennek az ősi jelképnek, amivel az európai bronzkorkorban a Nap helyzetét (napkelte, delelő és naplemente) tájolták be az égbolton, de a holdfázisokat is ezzel határozták meg.

A szó jelentése „háromszög”. A szentháromságnak nagy szerepe volt a keltáknál és a skandinávoknál, de nem csak a természet, hanem az istenvilág miatt is.

Kártya jelképek: A kártyalapokon stilizált képek láthatóak bizonyos tárgyakról, például kardok, szívek, kupák, érmék, botok, gyémántok, stb. Valójában senki sem tudja, hogy pontosan miért ezeket használják a kártyákon.

A játékkártyák Kínából érkeztek Európába. A lapokon szereplő tárgyak talán foglalkozásokra utalnak: a nemes (botok), a klérus (kupák), a kereskedők (érmék) és a hadsereg (kardok).

Hamsa: Fatima kezének is nevezzük az áldás jelét, a Hamsa szimbólumot, ami a zsidó és az arab kultúra egyik legnépszerűbb jelképe. Valószínűleg van kapcsolat a Hamsa és a pálma alakú mano pantea, ókori római és egyiptomi amulett között.

Ikhthüsz: Krisztus ősi szimbólumának betűinek jelentése egyesével Jézus, Krisztus, Isten Fia, (a) Megváltó, ám valójában a görög „ΙΧΘΥΣ” halat jelent, ugyanis amikor a keresztény vallás nem volt elfogadott, akkor Jézus nevét tilos volt nyíltan leírni.

Szent Péter keresztje: Ennek az erős keresztényellenes jelnek van egy másik jelentése is, ugyanis a legenda szerint Péter apostolt ugyanúgy keresztre feszítették, mint Jézust, de fejjel lefelé, mert azt mondta, hogy nem érdemli meg, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Jézus.

Borbély oszlopok: A fodrászatok jelképe a piros, kék és fehér pózna. A borbélyok egy bizonyos szintig orvosoknak számítottak, emiatt a vörös szín a vért, a fehér a kötést szimbolizálja. A később hozzáadott kék jelentése rejtély.

(Forrás: femcafe.hu)