Sokkoló klubba járnak az új-zélandi idős emberek, akik így spórolnak és a magány ellen is tesznek.Coffin ClubMinden kultúrához hozzátartózik a temetési ceremónia, ami világszerte drága szertartást jelent, tehát alaposan megrövidíti a gyászoló rokonságot, ezért legyen bármennyire is lehangoló a téma, a halál és a temetés egy kor után óhatatlanul foglalkoztatni kezdi az embert.

Az idős nyugdíjasokra ráadásul az a veszély is leselkedik, hogy magányosan töltik a mindennapjaikat, mert a barátok eltűntek, a rokonok messze élnek, vagy nincs idejük arra, hogy sűrűn meglátogassák az idősebb családtagot, esetleg megromlott köztük a viszony, de az sem ritka, hogy egyáltalán nincs valakinek hozzátartózója.

Mindemellett a temetési szertartásokkal általában úgy vannak a gyászolók, hogy csak legyenek túl rajta, hogy nyugodtan folytathassák az életüket, ezért nem foglalkoznak azzal, hogy a búcsú egyáltalán nem tükrözi vissza azt, hogy milyen személyiséggel rendelkezett az elhunyt.

Az Új-Zélandon élő Katie Williams mindezt felismerte, és ezek az okok vették arra a 77 éves asszonyt, hogy 2010-ben Rotura városában alapítsa meg az ország első Coffin Clubját. Ahogy teltek az évek, úgy egyre többen átvették a korábban ápolónőként dolgozó Williams ötletét. Ennek köszönhető, hogy mára több, mint egy tucat koporsó klubba járhatnak a nyugdíjasok országszerte.

Williams elmondta, hogy a munkája miatt sok embert látott meghalni, a temetésük pedig általában nem tükrözte az elhunyt személyiségét. A szertartáson nem derült ki, hogy hogyan éltek, szerettek, nevettek, milyenek voltak a halottak.

A volt ápolónő a saját garázsában nyitotta meg a Kiwi Koporsó Klubot úgy, hogy nem voltak szerszámai, segítői és azt sem tudta, hogy valójában hogyan kell elkészíteni egy koporsót, ám hamarosan néhány tehetséges helyi ember csatlakozott hozzá, majd egyre jobban gyarapodott a klub létszáma.

Williams kiemelte, hogy rengeteg idős ember magányos, ezért nekik is segít a koporsó klub, ahol társaságban lehetnek és jól érezhetik magukat, hiszen a tagok amellett, hogy elkészítik a saját koporsójukat, még teáznak, ebédelnek és zenét is hallgatnak.

Az idősek spórolnak is, ugyanis egy házi készítésű koporsó csak 250 új-zélandi dollárba kerül, ami nagyjából 46 ezer forintnak felel meg. A tagok emellett babakoporsókat is készítenek, amikért nem kérnek pénzt, hanem a kórházaknak adományozzák azokat.

Williams arról is beszélt, hogy a klub a maori őslakosok körében különösen népszerű, mert nekik általában népes a családjuk, tehát nem győzik pénzzel a temetések költségeit. Az alapító a mottójukkal zárta a szavait: „Amíg nem fekszik benne senki, addig csak egy doboz, ami összehoz minket.”

A koporsó tagjai közül a 77 éves Jeanette Higgins elmondta, hogy szerinte nagyon egészséges szembenézni az elkerülhetetlennel. Ő például úgy érzi, hogy sikerült felkészülnie a halálra most, hogy a koporsója otthon várja az egyik szekrényben.

Egy másik tag, Robin, aki a férjétől kapott szerelmeslevelekkel béleli ki a saját koporsóját, arról beszélt, hogy tíz éve, amikor a férje meghalt, akkor egy vagyont költött a temetésre, de most már látja, hogy felesleges volt annyi pénzt kiadni a szertartásra.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)