Kedves, szomorú, bosszantó, megható szülőszobai titkokat árultak el a szülésznők.szülésznő„Néhány szülő igazi érzéketlen szemét.” – A szülésznők őszintén elmondták, hogy néha legszívesebben közölnék a szülő nővel, hogy jobban járna, ha egyedül nevelné a gyerekét, de ilyesmit természetesen nem tesznek, úgyhogy inkább leállítják a nem viselkedő párt.

„Néha el kell vennünk a babát születése után.” – A szülésznők pontosan tudják, hogy nem minden ember alkalmas arra, hogy szülő legyen. Néha a bírósági végzés miatt kell elvenniük a gyereket az anyától, és segítenek a szociális dolgozóknak. Máskor a baba drogfüggőként jön a világra, ami mindig szörnyű élmény.

„A felelősség érzése hatalmas és ijesztő.” – Ez különösen abban az esetben igaz, ha a szülésznő először vezet le egy szülést, hiszen akkor tudatosul benned, hogy nem csak egy ember élete és egészsége múlik rajta. Nincs olyan tréning, ami erre teljesen fel tudná készíteni az embert.

„Ezért a nézésért élünk.” – A szülésznők imádják azt a nézést, amit akkor lehet látni a nőkön, amikor először pillantják meg a gyermeküket. Ez a pillanat minden nehézséget megér. A szülésznők szakmája ezért sem tiltja meg, hogy saját gyerekük legyen, hiszen látják az örömöt, az azonnal kialakuló szeretetet, amit egyszer ők is át akarnak élni a saját gyerekük születésekor.

„Mi is sokszor ölelgetjük őket, amikor csak tudjuk.” – A szülésznőknek erre nincs sok idejük, mégsem tudnak nemet mondani, amikor az anyák megkérik őket, hogy fogják meg egy kicsit a babájukat. A szülésznők munkájának egyik legjobb része az, amikor érezhetik az „újszülött baba illatot”.

„Sosem unjuk meg ezt a csodás érzést.” – A szülésznők elárulták, hogy nagyszerű érzés az első embernek lenni, aki a kezébe foghat egy új életet. Abban a pillanatban nem számít, hogy milyen hosszú, zűrös, stresszes, fárasztó volt a napjuk, mert a babák világra hozása soha nem veszíti el azt a bizonyos „wow”-faktort.

„A terhesség nem mindig végződik happy enddel.” – A szülésznők számára is szörnyű tragédia, ha egy kisbaba halva születik, de ők ekkor is gondoskodnak a kicsikről, megmosdatják, felöltöztetik őket, közös fényképet készítenek a szülőkkel, apró láb- és kézlenyomatokat készítenek emlékbe. Mindezt azért teszik, hogy kicsit megkönnyítsék, elviselhetőbbé próbálják tenni a szomorú eseményt.

„Néha csak keveset tudunk adni.” – A szülésznők számára néha megterhelő feladat az, hogy támogassák a szülő anyát, különöse akkor, amikor hosszú műszakjuk van, hiszen akkor gyakran túlságosan kimerültek ehhez a feladathoz. Nekik sem jó érzés, mégis olykor csak éppen elegendő támogatást képesek nyújtani.

„Állandóan csak kiabálnak velünk, gyakran meg is fenyegetnek minket.” – A szülő anyák nagyon sűrűn káromkodnak, ordítoznak a szülésznőkkel, akiket mindenért odahívnak magukhoz és rengeteget követelőznek. Ez azonban még a jobbik eset, mert a nők és a párjuk nem ritkán fizikailag is agresszíven viselkednek a szülésznőkkel.

„A koraszülések extra kihívást jelentenek.” – A koraszülések általában jól végződnek, mégis a szülésznőknek rengeteg idejükbe kerül az, hogy megnyugtassák a zaklatott anyákat. Mivel a stresszelés egyáltalán nem segít a helyzeten, ezért a szülésznők próbálják a legpozitívabban kezelni a szituációt.

„A nők nagyon tartanak attól, hogy pukiznak szülés közben.” – A szülésznők nem tudják elégszer elmondani, hogy őket kicsit sem zavarja a pukizás, mert egyfelől hozzá vannak szokva, másfelől ez az élet természetes velejárója.

Mégis sok nő emiatt aggódik a leginkább, ezért nem mer elég erősen nyomni, amivel csak meghosszabbítják a szülést, ezért a szülésznők azt kérik, hogy a szülő nők nyugodtan pukizzanak!

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)